|
A kormánybizottságként működő Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság hatáskörébe tartozik a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról című, 2011. évi CXLIX. törvény által kijelölt nemzeti emlékhelyek, 302/2011. (XI. 12.) Kormányrendeletben előírt egységes megjelölésének koordinálása.
A nemzeti emlékhelyek olyan Magyarország történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszínek, amelyek a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegüknél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bírnak, továbbá országos jelentőségű állami megemlékezés színhelyei lehetnek.
A nemzeti emlékhelyeket a területükön elhelyezett sztélék fogják méltó módon megjelölni, amelyre bronztáblákon rövid tájékoztató szövegek kerülnek a Kormányrendeletben előírtak szerint, magyar és angol nyelven. A Zsigmond Attila által tervezett sztéléket a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság állíttatja.
A sztélé magyar nyelvű szövege:
Székesfehérvár, Romkert
Az egykori bazilika a középkori magyar állam Szent István király által építtetett szakrális központja. 38 királykoronázás helyszíne, ahol egyúttal a Szent Koronát, a királyi kincstárat és levéltárat őrizték. Itt tartották a „törvénylátó napokat” is, a korabeli uralkodói ítélkezés központi fórumát. Hosszú ideig a magyar királyok temetkezési helye, amely 15 uralkodó földi maradványait fogadta be. A magyar királyok nyughelye védett. A város 1543-as oszmán-török elfoglalását követően a sírokat szétdúlták, a templomot dzsámivá alakították, amely többször súlyosan sérült, és 1699 után végleg elpusztult.
BreuerPress-info
|
