|
100 éve, 1912 májusában adták át nagyközönségnek a tudományos igénnyel kialakított, a világ élvonalába tartozó Fővárosi Állat- és Növénykertet. Ez a 100 esztendő volt, amit megkoptatott, de volt, amiben gazdagodást hozott; bővült az állatkert gyűjteménye, világhírűvé vált a védett és kis létszámú fajok egyedeinek beszerzése – elevenítette fel Tarlós István. A főpolgármester aláhúzta, az állatkert a főváros legpatinásabb létesítményeinek sorába emelkedett.
Tarlós István elmondta, napjainkban élte meg a második nagy átalakulását a Fővárosi Állat- és Növénykert; az elmúlt évek során szinte valamennyi műemlék házát felújította a főváros, és különleges, egyedi állatfajokkal bővült folyamatosan a gyűjtemény. Egyelőre végére értünk a nagy volumenű újjáépítésnek, amely mind külsőleg, mind a tartalmat tekintve újjávarázsolta az állatkertet, de a közeljövőben újabb, minden eddiginél nagyszabásúbb fejlesztési elképzelés megvalósításán dolgozik a szakma és a városvezetés – fejtette ki a politikus.
A főpolgármester bejelentette, az elmúlt két év felújításainak során az utolsó hónapokban teljesen újjászületetett a 100 éves állatkert jelképévé vált Főkapu, így a többiekkel egyetemben öt projekt záróeseményének tekinthető a mai átadás. A főkapu épületének műemléki rekontstrukciójára az Új Széchenyi Terv keretében került sor, a munkálatok összes költsége közel 260 millió forint volt, amiből 140 milliót az uniós támogatás tett ki, a fennmaradó összeget pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert biztosította önrészként.
A felújítás keretében elvégezték az épület műemlékvédelmi munkálatait, de a Főkapu új funkciókat is kapott, új szolgáltatásokat is nyújt. A déli épületszárnyban, a földszinten vendéglátótér épült, amely az egész Városliget szórakoztató-turisztikai színvonalát növeli, mivel az utca felől is megközelíthető. Az épület alagsorában bővítették a kiszolgáló helyiségeket, az emeleti részeken a Városliget történetét bemutató kiállítás kapott helyet. A projekt része volt a Főkapu szomszédságának rendezése is, a terület díszburkolatot kapott – sorolta a főpolgármester, megjegyezve: az épületegyüttes újra olyan, mint egykor volt, szép, neves és különleges, világviszonylatban is figyelemre méltó.
“Szeretném, ha az eddiginél is többen látogatnák az állatkertet”
Tarlós István arról is beszélt, hogy a “szoros határokat vonó gazdasági lehetőségek dacára”, termékeny időszakon vagyunk túl, 2010 óta az állatkertben öt nagyobb fejlesztési projekt valósult meg. A most lezáruló Főkapu-projekt mellett ezek közé tartozik két kert-projekt, a kuriózumnak számító varázshegy, és a termál-projekt, amely megújuló, geotermikus energiaforráson alapuló fűtési rendszer kiépítését tette lehetővé. Az öt projekt összesen 2,5 milliárd forintból valósult meg, ennek körülbelül 70 százaléka uniós forrásból származik. Megint teremtettünk mi is valamit az utókornak; Fővárosi Állat- és Növénykertet napjaink polgárainak gyermekeinek és a jövő nemzedékeinek építettük újjá gonddal, elhivatottsággal, szeretettel – fogalmazott a főpolgármester. Szeretném, ha az eddiginél is többen látogatnák az állatkertet, melynek további nagyszabású fejlesztésében a Fővárosi Önkormányzat visszavonhatatlanul elkötelezett – zárta beszédét Tarlós István.
Lázár: Az Állatkert kapuja civilizációs figyelmeztető pont
Az állatkert kapujára az írhatnák: ki itt belépsz, töltődj fel minden reménnyel! – parafrazálta Lázár János Dante Alighieri híres szállóigéjét. Az állatkert bizonyítéka annak, hogy az ember – bármennyire is akarja -, nem tudja a civilizáció által megsemmisíteni a biológiai környezetet – mutatott rá. Figyelemre méltó törekvése az állatkertnek, hogy igyekszik az ökológiai egyensúly fontosságát hangsúlyozni – mondta az államtitkár. Lázár János szavai szerint a Fővárosi Állat- és Növénykert arra figyelmeztet bennünket nap mint nap, hogy hétköznapi életünkhöz felhasznált eszközeinkkel tönkretesszük saját világunkat.
Miután mégis mi vagyunk a Földön a legnagyobb és legerősebb ragadozók, különböző eszközök igénybevételével, ezért az a veszély fenyeget bennünket, hogy mi magunk pusztítjuk el a saját környezetünket – mutatott rá Lázár. Mint mondta, az Állatkert kapuja a civilizációs figyelmeztető pont arra, hogy képesek legyünk megőrizni és felelősen gondozni a természeti örökségünket. Tisztelet és elismerés illeti meg Persányi Miklós igazgató urat és munkatársait, valamint a Fővárosi Önkormányzatot, mert jó gazda módjára viselik gondját a Fővárosi Állat- és Növénykertnek – fogalmazott az államtitkár.
A FÁNK bővítése bekerülhet a kiemelt nemzeti programok közé
Hangsúlyozta, azáltal, hogy a Vidámpark területét az állatkert kapja meg, európai értelemben is versenyképessé válik az intézmény. A kormány támogatja azt is, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése bekerüljön a kiemelt nemzeti programok közé, emellett kiemelt célunk az is, hogy az egész Városligetet visszaadjuk a felelősség, a természethez való ragaszkodás és az emberi szabadidő kulturált eltöltésének klasszikus helyszíneként – fűzte hozzá. Mint mondta, ennek érdekében Baán Lászlót azzal bízták meg, hogy a múzeumi negyed tervét kidolgozva, tegyen javaslatot a terület jövőjére vonatkozóan is.
A FÁNK bővítése, újjászervezése, a Vidámpark területének a reorganizációja, a múzeumi negyed megvalósítása a Műcsarnok mögötti területen, a klasszikus városligeti közparki funkciók újjáépítése együttesen 100 milliárd forintos nagyságrendű terv – jelentette ki. Hozzátette: ez a kormány döntése alapján a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztések „egyik kiváló oszlopa lesz”.
Persányi: Egy évszázados örökséget gyarapítunk
Az elmúlt időszakban megvalósított projektekkel az állatkert bizonyította, hogy jó helyre került a támogatás, mert sokakat érintő értelmes dolgokra fordították a pénzt – hangsúlyozta Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója. Az intézményvezető köszönetet mondott az Európai Uniónak, a kormánynak és a fővárosnak. Egy évszázados örökséget nemcsak megőriztünk, de gyarapítottunk is – emelte ki.
Csütörtökön vette használatba újra az Állatkert az intézmény jelképévé vált, idén százéves Főkapu épületegyüttesét, amelyet az elmúlt hónapokban európai uniós támogatással újítottak fel. Az épület, műemléki felújítása mellett, új tereket és funkciókat kapott. A beruházás teljes költsége 220 millió forint volt, amelyből 141 millió forint származott EU-s forrásból.
BreuerPress
|
