HÍREK
Belföld
Külföld
Sport
Autó-Motor
Életmód-Egészség
Bulvár
Gazdaság
Öko
Mozaik
eszközök:

1956 a határon túl
Bár nem voltak a szovjetek és a románok között fegyveres összetűzések, a megtorlás ugyanolyan méretű volt Romániában, mint Magyarországon - mondta el Stefano Bottoni a Magyarok Házában megtartott történelmi verseny díjkiosztóján - írja a mult-kor.hu

1956 októbere Romániában
A második világháború utáni Romániában szilárdan állt a kommunizmus, nem volt megosztott a kormánypárt, számottevő belső ellenzékről sem beszélhetünk. Hogy ezt az „idilli” állapotot megőrizzék – értesülve a magyarországi kezdeti mozgolódásokról – már 1956. október 21-én lezárták a határokat, s a postaforgalmat is fokozottabban ellenőrizték – kezdte rendkívüli történelemóráját Stefano Bottoni olasz származású történész.

A Magyar Rádió erős sugárzását – mivel testvéri kommunista országról volt szó – azonban nem zavarták, s egészen Bukarest vonaláig fogható volt, így ez vált a magyar forradalmi események legfőbb hírszállító csatornájává. A rádió hangvételében történt változást viszont rögtön észrevették Romániában, s már október 24-25-én kisebb megmozdulásokat szerveztek Kolozsvárott.

A felkelés Temesváron, a többnemzetiségű egyetemvárosban váltotta ki a legnagyobb hatást. A főiskolások és egyetemisták összeállították követeléseiket, amelyek első pontjai még saját partikuláris igényeikről szóltak (például az egyetemi menza hiányosságainak pótlása), majd sorra megjelentek a Szovjetunió ellen irányuló pontok.

Október 30-31-én tüntetést szerveztek, amelybe a város többi lakosát is igyekeztek bevonni. Azonban a szovjet csapatok hamar körbezárták Temesvárt, s fél nap alatt felszámolták a mozgalmat. Megtorlásként 2000 diákot két héten keresztül tartottak fogva a közeli laktanyában, majd megfélemlítő kampányok és koncepciós perek sorozata következett – számolt be a történész előadásában.

Romániában más lehetőségekkel kellett szembenézniük a felkelések szervezőinek. Magyarországhoz képest lényegesen keményebb diktatúra volt az országban, s a csupán egy-két napig tartó, egy-egy városra korlátozódó megmozdulások során – amelyek során nem dördült el fegyver – közel annyi ember került börtönbe, mint a több ezer halottal járó, s közel 20 ezer sérültet számláló magyar forradalom megtorlása során.

A romániai megtorlások országos mérlege 1956 és 1961 között a következő volt: 13 ezer elítélt, 32 ezer bebörtönzött, 45 végrehajtott halálos ítélet, s több százan voltak, akik a kínzások során vesztették életüket.

1956 hatása a többi szomszédos országra

A többi szomszédos országban a világháború és az azt követő események okozta fájdalom és emlékek sorozata, illetve a folyamatos megfélemlítés akadályozta meg, hogy nagyobb szabású mozgalom szerveződhessen a fennálló kommunista rendszerek ellen.

Csehszlovákiában a magyarokat 1945 körül annyira megfélemlítették, hogy még több mint egy évtizeddel később sem mertek tömegesen rendszerellenes tüntetésbe kezdeni. A magyar és német főiskolai hallgatók által szervezett szolidaritási akciót azonnal betiltották, s országszerte több száz olyan embert letartóztattak, akik valamilyen módon rokonszenveztek a magyar forradalommal – magyarázta Bottoni. Jugoszláviában kicsit más volt a helyzet. Mivel Tito országa nem tartozott ténylegesen a kommunista tömbbe, 1956 őszén 20 ezer magyar menekültet fogadtak be, akiknek a nagy része néhány napon belül tovább is indult.

A második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja esetében teljesen lehetetlennek tűnt bármiféle szolidaritási akció a magyar forradalom mellett. Az ott lakókban még élénken éltek az 1944-1945-ös málenkij robot élményei, a többszörösen megfélemlített társadalom tagjai pedig nem mertek az utcára vonulni, amiben nagy szerepet játszott a hatalmas szovjet katonai jelenlét, illetve a tény, hogy erről a területről lépték át a szovjet-magyar határt az orosz tankok. A pártgyűléseken felvetett politikai és szociális reformjavaslatok a deportálások és bebörtönzések sötét árnyai között pedig nem érhették el céljukat – fogalmazott Bottoni.

Bővebben a www.mult-kor.hu-n!

www.mult-kor.hu


Fotót készítette: Online
Nyomtatható változat

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: mult-kor.hu


Adatvédelem      Jogi nyilatkozat

Copyright © 2010. D.Design Studio - Minden jog fenntartva!