|
Mi nagyra becsüljük azt a szabadságot is, ami csak a virtuális térben létező, számítógépekből és kábelekből álló, úgynevezett kibertérben jelenik meg – húzta alá a miniszterelnök. Ma már az emberek könnyen és gyorsan juthatnak információkhoz, véleményüket szabadon oszthatják meg, s a virtuális tér üzleti lehetőségeit is szabadon kihasználhatják – tette hozzá. Egy magyar szemében ez jó dolog, maga a szabadság – emelte ki. A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy hazánk egy olyan ország, ahol a szabadság negyven éven keresztül csak belül létezhetett, kifelé nem. Mint mondta, a szabadság és a „privacy” a magyar emberek fejében, szorosan összetartozó fogalom.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta a kormányfő, hogy 2012 során csaknem 300 millió felhasználó személyes adataival éltek vissza a világon. Még mindig kevés felhasználónak jut eszébe, hogy a kibertérben nap mint nap bűncselekménynek eshet áldozatául, csakúgy, mintha az utcán ellopnák személyes iratait – fogalmazott. Ettől a nagyon is valóságos veszélytől meg kell tudnunk védeni az állampolgárainkat – mutatott rá Orbán Viktor.
Mind a kibertér szabadsága, mind biztonsága szempontjából egy meghatározó nemzetközi folyamat elején állunk, melynek fontos pillanata lehet a jelenlegi konferencia, fontos volt a londoni tanácskozás és a jövő évi dél-koreai konferencia is – emelte ki.
Korlátlan lehetőséget nyújt az IT-szektor
Az IT-szektor olyan világot hoz létre, amely mindenki számára érzékelhetően egyre inkább felértékelődik. Meghatározza a nemzetközi kereskedelmet és kommunikációt, az államok életét, és ezzel együtt veszélyeket is jelent – mutatott rá Orbán Viktor, aki szerint ha egy ország képes hozzátenni valamit ehhez a fejlődéshez, azzal saját gazdaságát is a fejlődés útjára segíti. Nekünk, magyaroknak az IT-szektor korlátlan lehetőséget nyújt a gazdaságunk fejlesztésére, ezért nemcsak a téma sajátos nemzetközi súlya miatt, hanem nemzeti szempontból is fontos számunkra, hogy Budapest otthont adhat ennek a konferenciának – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, a magyar feltalálók az információs kommunikációs technológia fejlődésének minden jelentősebb állomásánál jelen voltak. A miniszterelnök név szerint említette a beszélőgép feltalálóját, Kempelen Farkast, az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett Neumann Jánost, és a Basic programozási nyelv megalkotóját, Kemény Jánost. A kormányfő szerint ennek az erős tradíciónak köszönhető, hogy most 23 különböző magyar IT-projekt is bemutatkozhat a konferencián, azt üzenve: ennek a területnek nemcsak komoly múltja, hanem ígéretes jövője is van Magyarországon.
Fontosak az innovatív kezdeményezések
A miniszterelnök megfogalmazása szerint az informatikai szektor meglehetősen tőkeigényes terület, mégis, a tapasztalat azt mutatja, hogy ezen a területen még egy olyan méretű tőkeszegény ország is, mint hazánk, képes komoly teljesítményt felmutatni. Orbán Viktor úgy vélekedett, ez azért lehet így, mert „a kibervilág nemcsak az adatállományra, hanem elsősorban a szürkeállományra épül”, ezért a tőkeszegény országok innovatív kezdeményezéseikkel hozzá tudnak járulni a kiber- és az IT-szektor fejlődéséhez.
A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség életében meghatározó szerepet betöltő tudományos kutatások – például az atomenergia és a genetika tudományterülete – esetében nemcsak a bennük rejlő lehetőségek értékelődnek fel, hanem minden esetben megjelennek a használatukból adódó veszélyek is.
Orbán Viktor ezzel összefüggésben megjegyezte, az internetes bűnözés mértéke 2011-ben meghaladta a világ drogkereskedelmének árbevételét, és a hírek szerint naponta mintegy egymillió felhasználó esik áldozatul a kiberbűnözésnek. A magyar kormány álláspontja az, hogy a világ országainak különösen nagy erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy ennek a térnek a biztonságát megteremtsék, s hogy felkészüljenek a kiberterrorizmus elleni harcra, hiszen manapság valaki egy aránylag egyszerű számítógép segítségével egy egész állam működését megzavaró támadást indíthat.
Új korszak
A miniszterelnök elmondása szerint új korszak határán állunk; nehéz elképzelni hogy milyen lesz majd egy kiberháború, de ennek lehetősége felértékeli a biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítéséket. Az IT biztonság elsősorban annak a kérdését veti fel, hogy egy olyan virtuális teret, ahol nem léteznek valódi határok, hogyan lehet szabályozni – mutatott rá Orbán Viktor. Úgy fogalmazott, a kibertér lényegében „falak nélküli világ”, amelyen belül meg kell oldani a személyes adatok és a magánéletre vonatkozó, valamint a nemzetbiztonsági szempontból is jelentős információk védelmét.
A kormányfő arról beszélt, egy valamirevaló kormány számára egyszerre fontos az emberek szabadsága és biztonsága. Orbán Viktor emlékeztetett a 2001-es budapesti számítógépes bűnözés elleni konvencióra, amely máig az egyetlen olyan egyezmény, amely a kiberbűnözés elleni jogharmonizációt nemzetközi szintre tudta emelni.
Nemzetközi együttműködés
A miniszterelnök felidézte, az elmúlt két évben jelentős és intenzív jogalkotási folyamat zajlott le Magyarországon, az új magyar alaptörvény kiemelten kezeli a személyes és közérdekű adatok védelmét, elkészült a minősített adat védelméről, az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló törvény.
A magyar kormány célja, hogy létrejöjjön, kiépüljön egy olyan nemzetközi együttműködés, amely határozott eszközökkel lép fel a kiberbiztonság megteremtése érdekében. Magyarország a rendelkezésére álló speciális tőkéjével, innovációs törekvéseivel és kormányzati akaratával tud hozzájárulni ennek a fontos kérdésnek a leghatékonyabb kezeléséhez – zárta beszédét Orbán Viktor.
“Bizalommal és biztonsággal a szabadságért és fejlődésért”
A tanácskozás mottója: bizalommal és biztonsággal a szabadságért és fejlődésért. A budapesti esemény három plenáris ülés, öt tematikus panelbeszélgetés, nyolc műhelyvita, ifjúsági fórum és innovációs kiállítás keretében ad lehetőséget az eszmecserére. A konferencia házigazdája Martonyi János külügyminiszter. Az előző és a következő kibertér-konferencia házigazdájaként felszólal William Hague brit külügyminiszter és Kim Szung Han dél-koreai külügyminiszter-helyettes is.
A plenáris üléseken mások mellett részt vesz Toomas Hendrik Ilves észt államfő, Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Amy Adams új-zélandi kommunikációs miniszter, Carl Bildt svéd külügyminiszter, Michal Boni lengyel közigazgatási és digitalizációért felelős miniszter, Krista Kiuru finn kommunikációs miniszter és Samuel Poghisio kenyai kommunikációs miniszter. Több nagyvállalat vezetői is Budapestre érkeztek, például a BT, a Cisco Systems, a Fujitsu, a Google, a Graphisoft, a Hewlett-Packard, a Huawei, az Intel, a Microsoft, a Symantec, a UPC és a Vodafone képviseletében.
BreuerPress.com
|
