|
Balog Zoltán Úr,
Emberi Erőforrások Minisztere
részére
Tisztelt Miniszter Úr!
Mély megdöbbenéssel értesültem arról, hogy Magyarország nem támogatja a női kvóta bevezetését a nagyvállalatok vezető testületeiben (értve ezalatt különösen a felügyelő bizottságokat). Sajnálattal vettem tudomásul, hogy Ön és nyolc európai minisztertársa még azelőtt jelezte elutasító álláspontját az Európai Bizottságnak, hogy a hivatalos bizottsági javaslat nyilvánosságra került volna.
Az MTI által idézett levél szerint Önök azt írták a Bizottságnak, hogy „ezen a területen minden célzott intézkedést nemzeti szinten kell kidolgozni és megvalósítani, ezért nem támogatjuk, hogy európai szinten jogilag kötelező érvényű előírások szülessenek a nők felügyelő bizottságokban történő alkalmazására”.
Bizonyára Ön is tisztában van vele, hogy Viviane Reding biztos asszony a szóban forgó javaslatot a Szerződések betűjével és szellemével – így különösen az EuMSZ 157(4)-es bekezdésével – tökéletes összhangban, éppen azért készül felvetni, mert a célzott nemzeti intézkedések és a vállalati önszabályozás elégtelennek bizonyultak (és a gyakorlatban csak a tétlenséget takargatták) a legtöbb tagállamban. Vagyis a női vezetők aránya annak ellenére nem nőtt érdemben, hogy képzetlenségre és tehetségtelenségre hivatkozni már nem lehet, hiszen a diplomát szerzők jelentős többsége a legtöbb európai tagállamban már a nők közül kerül ki. Közismert az is, hogy a közös piacon az eltérő nemzeti szintű szabályozások versenytorzulást okozhatnak, ami nyilvánvalóan nem kívánatos.
Meglehetősen visszásnak gondolom a magyar kormány részéről a szubszidiaritás-érvet, azért is, mert Magyarország éppen azon tagállamok közé tartozik, amelyekben az elmúlt években semmilyen nemzeti szintű, célzott intézkedés nem történt. Így sajnos az Ön által aláírt levelet nem lehet másként értelmezni, mint hogy a magyar kormány nemcsak nem kívánja, hogy európai jogszabály kötelezze a jogalkotásra, de nem is akar ebben az ügyben nemzeti szinten sem lépni.
Tisztelt Miniszter Úr!
Tisztában vagyok azzal, milyen érvek hozhatók fel a női kvóta ellen és mellett. A legtöbb érvnek természetesen van igazságtartalma. Azonban egyetértek Reding asszonnyal abban, hogy bár a kvóta nem csodaszer és nem tökéletes megoldás, átmenetileg lehet és kell is vele élni, ha máshogy nem lehet megszüntetni az igazságtalan és tisztességtelen nők elleni diszkriminációt.
Mindezekre tekintettel, arra kérem, hogy a következő hetekben adjon lehetőséget arra, hogy egy kávé mellett megoszthassam Önnel azokat a nagyon súlyos adatokat és érveket, amelyek a vállalati női kvóta átmeneti elfogadása és támogatása mellett szólnak!
Úgy vélem, az okos mérlegelés nemcsak a magyar nők érdeke, hanem az Ön pártjáé, a Fideszé is, amely az elmúlt napokban a családon belüli erőszak ügyében egyszer már szembement a magyar nők óhajával és szükségleteivel, és csak az elemi felháborodás hatására változtatta meg álláspontját.
Jelen levelemet másolatban eljuttatom a női szervezetek képviselőinek, a női esélyegyenlőséggel foglalkozó szakpolitikusoknak, illetve a sajtónak is.
Megtisztelő válaszát várva,
Üdvözlettel:
Dr. Gurmai Zita
európai parlamenti képviselő
BreuerPress International
|
