|
A kormányszóvivő emlékeztetett: lezüllött erkölcsi állapotok és korrupció volt tapasztalható az állami és közösségi élet majd minden területén. Ezért evidens volt, hogy a jelenlegi kabinet kormányprogramjában külön részt alkotott az elszámoltatás kérdésköre – fogalmazott Giró-Szász András.
Az elszámoltatást Papcsák Ferenc kezdte, majd 2010 őszén vette át Budai Gyula a kormánybiztosi posztot. A 2010. november 9-étől kezdődő, 2012. augusztus végéig tartó időszak alatt 1442 ügyet vizsgált a az elszámoltatásért felelős kormánybiztos hivatala, 110 nyilvános vizsgálati jelentés készült, 61 esetben éltek büntetőfeljelentéssel, melyek közül még 30 ügyben folyik a nyomozás, 7 ügyben történt vádemelés. A nyomozások során 47 személyt gyanúsítottak meg, és 39 személlyel szemben emeltek vádat. A 61 feljelentés alapja minden esetben az volt, hogy bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel – tájékoztatott Budai Gyula. A kormánybiztos elmondta, számos esetben előfordult, hogy bűncselekmény megalapozott gyanúja nem állt fenn, ezekben az esetekben a vizsgálati jelentést az adott minisztériumnak vagy miniszternek küldte el további intézkedés céljából.
Az elmúlt két év tapasztalata, és a vizsgálatok igazolják, a korrupció az előző kormányzat ideje alatt rendszerszerűen működött; rendszerszerűen történt az uniós és nemzeti források lenyúlása – szögezte le Budai Gyula. A lefolytatott vizsgálatok során majdnem valamennyi, az előző baloldali kormányzatokhoz kapcsolható miniszter, államtitkár neve az ügyekben valamilyen szinten felmerült. A két baloldali miniszterelnök neve is felmerült bizonyos ügyekben intézkedő személyként vagy tanúként, sőt az egyik volt miniszterelnök gyanúsítottként szerepelt az egyik ügyben – hangsúlyozta a kormánybiztos.
Az általunk végzett munka kifejezetten jogi munka volt, mely teljes mértékben sikeresnek tekinthető – húzta alá a politikus. Budai Gyula közölte, az általuk lefolytatott vizsgálatok, jelentések és minden olyan anyag, mely nyilvánosságra hozható, 2012 januárjától megtekinthető az elszamoltatas.kormany.hu oldalon.
Lázár János elmondta, a kormány több olvasatban és több menetben is tárgyalta mind Papcsák Ferenc, mind Budai Gyula kormánybiztosok beszámolót, melyek az elszámoltatás állására vonatkoztak. Ezek összegzését augusztusi ülésén a kormány elfogadta. A kabinet úgy ítéli meg, hogy eredményesen zárta le a két kormánybiztos az elszámoltatás feltáró munkáját. A hátralévő munka a rendőrség, az ügyészség és a bíróság feladata. Tekintettel arra, hogy a kormány jogállami alapokon áll, tiszteletben tartja a jogállam legfontosabb elveit, ezért az igazság szolgáltatására csak a bíróságok vállalkozhatnak, nekik van erre joguk és kötelességük is – jelentette ki Lázár János.
Lázár János szerint az elmúlt 22 éves magyarországi és 50 éves nyugat-európai demokráciák történetében példátlan az, ami hazánkban történt az, hogy a két, a szocialista párthoz kötődő, egymást követő kormány ilyen mélyen megmártózott volna a korrupcióban, és a korrupció ilyen mélyen fertőzte volna meg a legmagasabb államigazgatást, kormányzati szinteket. A Fidesz kétharmados parlamenti többségéhez vezető politikai folyamatokban a korrupciónak, a korrupcióról alkotott társadalmi képnek meghatározó jelentősége volt – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Nyugodtan mondhatjuk, az a népi vélekedés, amely szerint a szocialisták szétlopták az országot, ezen dokumentumokból rendszerszerűen megrajzolható, meggyőződésünk szerint igazolható – jegyezte meg a politikus. Lázár János leszögezte: azok is felelősséggel tartoznak, akik hagyták, hogy a hazai és uniós forrásokat, valamint az állami vagyont “így lopják szét 2002 és 2010 között”. A szocialisták politikai rendszerét teljes egészében átszőtte a korrupció – tette hozzá.
Lázár János arra is felhívta a figyelmet, hogy több dolog is akadályozta az elszámoltatást. Egyik példaként a politikus azt említette, hogy a szocialisták nem fogadják el azt, hogy minden kormány köteles elszámolni. “Nekem az a meggyőződésem, hogy amikor majd eljön a pillanat, amely a demokráciákban előbb-utóbb elkövetkezik – lehet, hogy nem 2014-ben, de 2018-ban már könnyen lehetséges vagy 2022-ben, ki tudja ezt -, akkor a Fidesznek, minden fideszes politikusnak, állami vezetőnek, tisztségviselőnek el kell tudnia számolni” – fűzte hozzá, megjegyezve: a szocialisták és a liberálisok magának az elszámolásnak a kötelességét próbálták vitatni. A szocialisták körbejárták Nyugat-Európát, és arról győzködték a saját testvérpártjaikat, hogy az elszámolás politikai ügy. Az elszámolás jogi és erkölcsi kategória; aki kormányzati felelősséget és lehetőséget kap, el kell tudnia számolni – szögezte le. A szocialista párt ezt 2010 tavasza óta megkérdőjelezi, úgy gondolják, nincs elszámolási kötelezettségük, és megpróbáltak nyomást gyakorolni testvérpártjaikon keresztül, Nyugat-Európából Orbán Viktor kormányára és a magyar politikai közéletre vizsgálatok, nyomozások leállítására, ügyek eltussolására – húzta alá Lázár János. A politikus szerint ez nem könnyítette meg az elszámoltatás ügyét, mint ahogy az sem, hogy az ügyekben nagyrészt az összes dokumentum eltűnt.
Arra az újságírói kérdésre, mit szól ahhoz, hogy A Gazdasági Versenyhivatal (GVM) eljárást indított több magyarországi kereskedelmi lánc ellen, mert feltételezik, hogy a görögdinnye értékesítésénél megsértették a versenykorlátozó megállapodás tilalmát, Budai Gyula úgy válaszolt, „Magyarország jogállam, mi tiszteletben tartjuk a Gazdasági Versenyhivatal eljárását.”
Egy másik kérdésre, miszerint érkezett-e a kormányhoz Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból olyan nyomás, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök ellen ne induljon eljárás, Lázár János azt válaszolta: „igen, természetesen volt ilyen kérdés, nyomás, tájékozódás és olyan befolyásolási kísérlet, amely arról szólt, hogy a szocialista párt kapjon bármiféle védelmet, immunitást”.
Úgy gondolom, árulkodó jel, hogy az elmúlt két évben Nyugat-Európában tudomásom szerint mintegy tucatnyi korábbi miniszterelnök ellen indult büntetőeljárás, részben a gazdasági válság, részben más ügyek kapcsán. Magyarország tekintetében sokan megkérdőjelezték a volt szocialista miniszterelnökökkel, miniszterekkel, vagy tisztségviselőkkel kapcsolatban még a vádak megfogalmazásának jogát és lehetőségét is – hívta fel a figyelmet Lázár János megjegyezve, nyugat-európai szociáldemokrata pártok „komoly erkölcsi mércét alkalmaznak magukra nézve”, kizárják soraikból azokat, akikkel szemben a korrupció vádja felmerül, ellenben a Magyar Szocialista Párt 2010 óta sem a büntetőeljárásban, vizsgálatokban érintettek kapcsán nem vonta le a szükséges személyi konzekvenciákat. A megvádolt, vagy hírbe hozott, vagy a köztudottan „zavaros gazdasági háttérrel rendelkező” szocialista vezetők, párttagok ma mindannyian a szocialista párt vezetői, tagjai, meghatározó személyiségei továbbra is. Lázár hozzátette, mindez azt tükrözi, hogy az MSZP, és a magyar baloldal az elszámolás kötelességét tagadják meg és nem teszik meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megszabaduljanak saját korrupt politikusaiktól.
Azzal összefüggésben, hogy bizonyítottság hiányában megszüntette a Központi Nyomozó Főügyészség a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, országgyűlési képviselő ellen hivatali visszaélés bűntette miatt folytatott nyomozást az úgynevezett Sukoró-ügyben, Lázár János azt mondta: ha Nyugat-Európában egy volt miniszterelnöknek olyan papírja van, hogy nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában szünteti meg az ügyészség az ellene zajló nyomozást, akkor az befejezi a közéleti tevékenységét.
Az eltűnt dokumentumokkal kapcsolatos újságírói kérdésre Lázár János úgy reagált, hamarosan egy utóellenőrzés és vizsgálatot veszi kezdetét, hogy melyek azok a szervezetek, helyek, hivatalok, ahonnan állami dokumentumok – akták, dossziék – tűntek el. Az államtitkár szerint van egy olyan „közkeletű vélekedés”, amely szerint „a szocialisták komoly gondot fordítottak a nyomok eltakarítására”, ennek eredményeképpen a minisztériumokból komplett dossziék hiányoznak.
A közpénzek felhasználásával el kell tudni számolni, mindig és minden körülmények között – mondta Lázár János azzal kapcsolatosan, hogy a napokban a Miniszterelnökség a vezető beosztású kormánytisztviselői után az összes dolgozójának nevét, munkakörét és illetményét közzétette a kormányzati honlapon. Lázár elmondta, azt tartotta helyesnek, hogy ne csak a vezetők, hanem a Miniszterelnökségen dolgozó teljes személyi állomány bére a nyilvánosság elé kerüljön. Ezek a bérek úgy gondolom, a munkával arányosak, maximálisan indokolhatóak és minden elköltött adóforint a nyilvánosságra tartozik. Szeretném, ha más állami intézmények is hasonlóan járnának el. Ennek az akciónak a legfontosabb üzenete a nyilvánosság elé tárás volt, újságírói megkeresés nélkül – tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Ezzel összefüggésben közölte azt is, a következő hetekben az általa vezetett hivatal munkatársainak egyéb juttatásait, például a telefon- és gépjárműhasználatra, a kommunikációs eszközökre, valamint az esetleges költségtérítésre vonatkozó adatokat is nyilvánosságra fogják hozni.
Az államtitkár arról is beszélt, az állami intézmények vezetői mellett a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit is arra biztatja, tárják a nyilvánosság elé a frakciójuknál foglalkoztatottak, beleértve a szakértők bérét, a tanácsadó cégekkel kötött megbízásokat, továbbá javasolja, hogy a pártoknál közpénzből dolgozók jövedelmét is közzétegyék. Úgy hiszem az irigység a legrosszabb tanácsadó. Szerintem kevesen vállalják azt a munkaterhet – kormánytól függetlenül – hogy a Miniszterelnökségen dolgozzanak. Itt a munkaidőnek kezdete van, vége nincs és szigorú játékszabályok vonatkoznak mindazokra, akik idejöttek dolgozni – fogalmazott Lázár János. Hozzátette, személy szerint a fegyelmezett, precíz munkának a híve és ehhez – mint mondta – normális béreknek kell társulnia. Kitért rá, a Miniszterelnökségen – egy 2010-ben hozott döntés értelmében – minden bér kétmillió forint alatt van, az pedig, hogy “ebben milyen súlyozás van, az én személyes felelősségem, hiszen a munkáltatói jogok gyakorlójaként a béreket magam állapítom meg”, kivétel azok esetében, akiknek bérét törvény határozza meg – hangsúlyozta Lázár.
Az államtitkár felidézte, hogy amikor júniusban átvette a Miniszterelnökség irányítását, 165 státusz volt a szervezetnél; ez a szám elmondása szerint azért emelkedett 275-re, „mert négyszer annyi feladat társul ma a Miniszterelnökség tevékenységi köréhez, mint korábban.”
BreuerPress
|
