|
A válság mélypontján talán túl vagyunk
A GFI értéke a gazdasági folyamatok alakulásában – hasonlóan az előző negyedévhez – még nem mutat áttörést a következő félévre nézve. A magyar gazdaság teljesítménye 2009-től – részben a világgazdasági válság következtében, de alapvetően a hazai kedvezőtlen jelenségek, így az elmaradt felhalmozási folyamatok miatt – jelentősen visszaesett és a fiskális folyamatokban elért némileg pozitív arányok mellett még mindig bizonytalan, hogy esetleg 2013-tól elindulhat-e a nagyon várt fejlődés.
A GFI indexben szereplő fontos gazdasági indikátorok a következő félévre alacsony teljesítményt jeleznek, de ez a stagnálás akár a válság mélypontjáról történő elmozdulásra is utalhat.
A GFI index értéke az elmúlt két évben negyedévről-negyedévre a magyar gazdasági folyamatok hullámzását mutatja. 2010 második negyedétől a makrogazdaság és a háztartások konjunkturális helyzete romlott, majd a 2011 elején tapasztalt enyhe javulás után erőteljesen zuhant. A 2011 második negyedévi javulást aztán ismét a magyar gazdaság iránti nemzetközi és hazai bizalom csökkenésének következményeként egy visszaesés, majd az elmúlt két negyedévben stagnálás követ. Ez pedig arra is utal, hogy 2012 végéig még nem következik be javulás.
A Policy Agenda álláspontja szerint a piaci bizalom erősödésével, – amelynek függvénye az EU-IMF tárgyalások sikeres lezárása, és a Magyarországgal szembeni túlzott deficit eljárás még mindig nem teljesen bizonyos megszűntetése – elindulhat egy bővülési, növekedési folyamat, amit majd a GFI index javulása is jelezni fog. Ez a változás majd a válság megszűnésének és ezzel együtt a gazdálkodási folyamatok kedvezőbbre fordulásának reményét jelentheti a 2013 évvel kezdődő időszakra.
Javultak ugyan a pénzügyi mutatók
A gazdaság monetáris és fiskális helyzetét tükröző rész-indikátorok szintje kissé kedvezőbbé vált 2012. második negyedévében. Míg a megelőző két negyedévben a csökkenés erőteljes volt (-0,24) és a hazai pénzügyi és költségvetési folyamatok nehézségeit jelezte, addig 2012 második félévében – az IMF hitel-megállapodással kapcsolatos tárgyalások sikerét feltételezve – a magyarországi monetáris helyzet javulása remélhető. A megállapodás megkötésével csökkenhet az alapkamat és a forint árfolyamának ingadozása is.
A monetáris helyzetet tükröző indikátorok közül a forgalomban lévő pénzmennyiséget mutató mérőszám szűkült. Az adósság szolgálatunk teljesítését az áru- és szolgáltatás export változatlanul ellensúlyozza. A tervezett áfa befizetések 2012. második negyedévében – a megnövelt Áfa-kulcs hatására – eddig teljesültek, de a fogyasztás várható szűkülése az év végére már akár a tervezettől elmaradó bevételeket okozhat, amelyet a jövő évi minden bizonnyal módosítandó költségvetés is valószínűsít.
A háztartások, de főleg a vállalkozások helyzete azonban egyre rosszabb
A háztartások gazdálkodását az elmúlt két évben a jövedelmi helyzet folyamatos romlása, a fogyasztás erőteljes szűkülése és a kényszer-megtakarítások növekedése jellemezte. Most, 2012 második negyedévében az adatok a háztartások vagyoni helyzetében romlást mutatnak, a reálkereset évek óta tartó csökkenésében sincs érdemi javulás, és a munkanélküliség kritikus helyzetén belül a fiatalok munkanélkülisége is változatlanul nagyon magas szinten áll.
A vállalkozói szféra gazdálkodásának negyedévenként mért indexei összességükben az elmúlt három alkalommal erőteljesen romlottak. A GFI rész-indexek közül 2012. második negyedévében egyértelműen a vállalkozások gazdálkodásának indikátorai jeleznek kedvezőtlen változásokat. Az export piaci konjunktúra pesszimista kilátásait a németországi kedvezőtlen hatások is befolyásolják. Az ipari termelés szintje nem várt mértékben visszaesett, és a közvetlen tőkebefektetések lassulása is a várt kibontakozás, a beruházások megindulása ellen hat. Mindezeket betetőzi, hogy a vállalati hitelezés szintje továbbra is alacsony, a dekonjunkturális helyzetet a pénzügyi szektor alacsony, beszűkülő hitelezési lehetőségei tovább ronthatják ez év végéig.
Policy Agenda/BreuerPress
|
