- Az emberiség elleni bűntettekre mindig emlékezni kell, nehogy a feledés homálya miatt megismétlődhessenek. Auschwitz, a halálgyár, ahol több millió zsidót küldtek át a másvilágra, gyötrelmes kínok után. De a „várólistán” rajta volt mindenki, aki más, cigányok, melegek, szlávok – kezdte az ezúttal rendezővé előlépett Körtvélyessy Zsolt.
- A feleségemnek, Egerszegi Juditnak egy régi álma ez a darab, és az, hogy egyszer Auschwitzban, a haláltáborban, film is készüljön belőle. Érdekessége a dolognak, hogy annak ellenére, hogy a Judit nem zsidó származású, egész gyerekkorától foglalkoztatja a téma. A létező összes irodalmat összegyűjtötte, elolvasta, és nincs is olyan mozzanata ennek az iszonyatos halálgépezetnek, amit ő ne ismerne. Évente kétszer elutazik a halálgyárba, Auschwitzba is, hogy újra és újra bejárja azt. Nincs is olyan négyzetmétere ennek a borzalmas tábornak, amit ő ne ismerne – fejtegette Körtvélyessy.
- Judit rengeteg korabeli tárgyat is összegyűjtött, amelyek mind, a díszlet, a kellékek részét képezik majd, némelyik magából Auschwitzból származik. Mindemellett a régi elhagyatott, szellemjárta Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga atmoszférája, még jobban hozzájárul mindahhoz, hogy megidézzük, és átéljük az egykori borzalmak hangulatát. A feleségem Judit valahányszor, olyannyira átéli a szerep súlyát, hogy még miután legördül a függöny, sem lehet néhány órán át viccelődni vele – fejezte be Körtvélyessy.
Pesir Albert
|