|
A héten kezdődött – a Fidesz választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel zajló – konzultációsorozatának harmadik állomásán a kormányfő az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legsikeresebb magyar találmányának nevezte az évfordulóját ünneplő Széchenyi Tervet.
Orbán Viktor szerint ma kötélidegzet kell az EU-s pénzekre való jelentkezéshez, mivel az előző kormánytól megörökölt rendszer nagyon bonyolult, és 600 meg 900 napot is felemészthet egy projekt az elejétől a végéig. Mindazonáltal a kormány – a vállalkozók bevonásával – 2013-14-től létrehoz egy működő új rendszert, így a következő hétéves ciklus pénzeinek felhasználása gördülékenyebben alakulhat. A kormányfő elmondta, amíg nem áll fel az új rendszer, a mostanit igazítani kell. Minden felesleges bizottságot fel kell számolni, és általánossá kell tenni az előlegkifizetés rendjét, vagyis minden pályázónak elérhetővé válhat a 30 százalékos előleg. Ez utóbbi kapcsán Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy ez magával hozhatja a visszaélések magasabb kockázati szintjét, de ha gyorsítani akarunk, akkor ezt vállalni kell. Harmadik fontos változtatásként a kormányfő szerint fel kell állítani egy körülbelül 50 milliárd forintos önerőalapot, mert az állami szereplők és az önkormányzatok önerő híján számos nagy pályázattal nem tudnak elindulni, ami azt jelenti, hogy a pályázati összeget felhasználni akaró vállalkozók nem jutnak megrendeléshez. Ezért mindannyiunknak az az érdeke, hogy összegereblyézzünk a költségvetésben valahogy 50 milliárd forintot erre a célra; ez a munka zajlik, jó esélyünk van arra, hogy ezt a forrást „összelapátoljuk” – jegyezte meg.
A miniszterelnök mindazonáltal aláhúzta: az örökölt rendszer bonyolultsága nem ad felmentést a jelenlegi kabinetnek; minden EU-s forrásnak az utolsó fillérig célba kell érkeznie. Ha nem működik rendesen az uniós pénzek lehívásának rendszere, akkor nincs magyar fejlesztéspolitika – tette hozzá.
Orbán Viktor felidézte, a második világháború lerombolta a magyar gazdaságot, mely gyorsan talpra állt, de a kommunista diktatúra elfoglalta, visszavetette és szétzilálta. Majd amikor úgy tűnt, hogy a magyar gazdaság végre kiszabadulhat, akkor a privatizáció átgondolatlan lebonyolítása egy újabb döntő csapást mért a magyar gazdaságra, kis túlzással felszámolta a magyar tulajdonú gazdaságot. Ezért az ezredforduló tájékán az első polgári kormány arra az elgondolásra jutott, hogy olyan átfogó tervre van szükség, amely nemcsak a magyar gazdaságot akarja fejleszteni, hanem a magyar tulajdonú gazdaságot akarja újjáteremteni. Ekkor indult a Széchenyi Terv, annak reményében, hogy eljön az az idő, amikor a magyar gazdaságot elsősorban a magyar tulajdonban lévő vállalatok fogják irányítani, fenntartani, működtetni. Az első Széchenyi Terv már 2001/2002-ben a régió legversenyképesebb országává tette Magyarországot, és hazánk gazdaságának növekedése kétszerese volt az uniós átlagnak – idézte fel a kormányfő. A 2002-es választást követő nyolc esztendő megtörte a lendületet, és sokat ártott a magyar gazdaságnak, a hazai vállalkozások a korábbinál is súlyosabb hátrányba kerültek a külföldiekkel szemben – folytatta.
Orbán Viktor emlékeztetett arra, a 2010-es kormányváltáskor a csőd szélén állt az ország. Felidézte, az államháztartás valódi hiánya majd kétszerese volt a tervezettnek, hazánk államadóssága 80 százalék felett állt, Magyarország és a magyar gazdaság jövedelem helyett folyamatosan adósságot termelt, munka, – vállalkozás, – és családellenes gazdasági szabályok működtek, a munkanélküliség pedig elérte a 12 százalékot. Ekkor jött el a pillanat, amikor az emberek kimondták: Magyarországot meg kell újítani, új pályára kell állítani, és ha szükséges, alapjaiban újra kell szervezni, a régi rendszer nyomasztó örökségétől pedig meg kell szabadulni – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor aláhúzta: világossá vált, hogy a helyzet súlyossága miatt a hagyományos módszerek nem jelentenek megoldást. A kormányfő szerint lassan az egész ország megérti, hogy a válság végére olyan átalakulások zajlanak majd le egész Európában, melyek lényegesen megváltoztatják az életünket; egy másik világra kell felkészülnünk rövid időn belül. Ezért a kormány olyan eszközöket és módszereket vetett be, melyeket korábban senki sem alkalmazott, vagy félt használni. A miniszterelnök elmondta, a közvetlen csődveszély elhárításán túl már 2011-ben az volt a kormány fejében, hogy a feladat a magyar tulajdonú gazdaság talpra állítása és felerősítése, ezért újra kell indítani a Széchenyi Tervet. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a gazdaság fejlesztésén keresztül minél több embert vezessen vissza a munka világába. A kormányfő az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legsikeresebb magyar találmányának nevezte az évfordulóját ünneplő Széchenyi Tervet. Ez egy olyan sikertörténet, mely nemcsak folytatódik, hanem ha jól végezzük a munkánkat, és megtesszük a szükséges változtatásokat, akkor még ezután érhet a csúcspontjára – folytatta.
Az elmúlt másfél évben számos beruházást fejezett be Magyarország, sok új gyárat adtak át, jó okunk van arra, hogy a lezárt beruházásokra úgy tekintsünk, mint hazánk megújulásának zászlóshajóira. Ez azt üzeni, hogy a legnehezebb körülmények közepette is el lehet érni sikereket – fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő szerint az elmúlt időszak másik tanulsága az, hogy úgy tűnik, a gazdaságpolitikai irányvonal sikeres. Több mint 8000 milliárd forinttal erősíti az Új Széchenyi Terv a gazdaságot, percenként érkezik be egy új pályázat az NFÜ-höz, az idén átlagosan naponta 4 milliárd forint értékben nyíltak meg új pályázati lehetőségek. Az uniós támogatású projektek eddig több mint 2200 településen valósultak meg, ez azt jelenti, hogy 9 millió 700 ezer ember közvetlen lakókörnyezetében történt ilyen fejlesztés – sorolta Orbán Viktor.
A kormányfő beszélt arról is, hogy a rebellis és újító, valamint összefogásra hajlamos magyar karakter nem tetszett mindenkinek az elmúlt években. Éles konfliktusokat kellett vállalni itthon és külföldön is, gyakran bonyolódtunk komoly vitákba, különösképpen az unió vezetőivel – tette hozzá. A kormányfő aláhúzta: azért vállalták a vitákat, mert azt gondolták, hogy nem lehet megmondani Brüsszelből, hogy mire van szüksége Magyarországnak. Az, hogy mi kell, mi jó, és mi működik Magyarországon, azt mégiscsak a magyarok tudják legjobban – jegyezte meg, hozzátéve, az is nyilvánvalóvá vált, hogy az unió nem képes kezelni az elhúzódó gazdasági válságot, elsősorban azért nem, mert a válság sem Brüsszelben van, hanem a nemzetgazdaságokban. Ha a nemzetgazdaságokban van a válság, akkor azokat nemzetgazdaság-politikákkal lehet elsősorban kezelni – fejtette ki a kormányfő.
Orbán Viktor szerint ami Magyarországon történik, az az ellenkezője annak, ami Európában megvalósul. Míg az Európai Unió legtöbb tagállamából naponta jönnek aggasztó hírek a nyugdíjak csökkentéséről, munkahelyek tömeges megszűnéséről, bérek visszafogásáról, durva megszorításokról, addig Magyarország útja a stabilitásról szól. Mindazonáltal itt sem könnyű a helyzet, mégis képesek vagyunk megvédeni a nyugdíjakat, a munkahelyeket, és a béreket – tette hozzá. A kormány a megszorítások helyett az ország újjászervezését választotta, sőt egy új, sikeres, XXI. századi gazdasági modellt épít fel. Ennek a gazdasági modellnek a részei a munkát támogató adórendszer, a családi adózás, a forgalmi adók előtérbe helyezése, a munkán keresztül történő szociális ellátás, az újraiparosítás, a nemzeti mezőgazdaság, az 50 százalékban magyar kézben lévő új bankrendszer, az állami nyugdíjrendszer, non-profit alapon működő közszolgáltatási rendszer, keleti nyitás a külpolitikában, és egy új fejlesztési politika – sorolta. A kormányfő elmondta, Brüsszel ezeket a törekvéseket hosszú időn keresztül kifogásolta, de az eredmények, a gazdasági számok láttán végül az unióban is kimondták, hogy a magyar költségvetés kontroll alatt van, és az államadósság is tartósan csökkenő pályán van. Utóvédharcok persze mindig voltak és lesznek most is – jegyezte meg.
Orbán Viktor kitért arra, a kormány nem ült a babérján, hanem kidolgozta az első európai munkahelyvédelmi akciótervet, amely a magyar vállalkozások és munkavállalók érdekét egyszerre szolgálja. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy az akcióterv kapcsán nagy nyomásra számít, mert arra a 300 milliárd forintra, – melyet kinn fognak hagyni a vállalkozóknál – mások is igényt tartanának. De ezt nem fogják elérni, mert ezek az összegek a magyar gazdaságban, a magyar vállalkozókhoz jutnak el – fűzte hozzá Orbán Viktor.
BreuerPress.com
|
