|
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kiemelte: az egyházi ingatlanrendezés tényét végig politikai konszenzus övezte, és végül minden ingatlan ügye valamilyen egyetértéssel rendeződött.
Noha “a magyar rögvalóság” az, hogy szinte minden kérdésben késhegyig menő politikai vita zajlik, az ingatlanrendezés tekintetében minden kormány esetében konszenzus volt, hogy ezt a folyamatot végig kell vinni, és egyetlen kabinet sem vonta kétségbe jogosságát – fejtette ki.
Semjén Zsolt szerint rendkívül nehéz jogi és politikai viszonyok között született meg az 1991-es törvény az egyházi ingatlanok rendezéséről. A miniszterelnök-helyettes felidézte Isépy Tamás akkori igazságügyi államtitkár szerepét, és azt mondta: az akkor kimunkált szabályozásnak köszönhetően az egyházak funkcionális ingatlanjaikat visszakaphatták.
Nyolcezer ingatlanról van szó
Nehézsége a folyamatnak ugyanakkor, hogy a működéshez szükséges, háború előtti vagyoni fedezet nem került vissza – mutatott rá Semjén Zsolt, utalva arra, hogy a későbbi törvényekben, majd az 1997-es vatikáni megállapodásban különböző módon igyekezett az állam, amennyire lehetett, a problémát megoldani.
Jelezte, hogy mintegy nyolcezer ingatlanról van szó, és egy-egy ingatlan története sokszor “monográfia vastagságú”. Kitért arra is, hogy bár az eredeti törvény 2001-es határidőt rögzített, de nyilvánvaló vált az igénylések alapján, hogy a folyamat addig nem zárul le.
BreuerPress - info
|
