|
“A Viktória egy tragikus szerelmi szálból szőtt és szédületes helyszínváltozásokra építő, egyfajta ’80 nap alatt a Föld körül’ karakterű revüoperett, amelynek fő témája mégis tipikusan európai, sőt közép-európai” – mondta el Szemerédy Alexandra az MTI-nek.
“Szomorú párhuzam vonható a hihetetlen, abszurdnak tetsző cselekmény és Ábrahám Pál viharos élete között, hiszen a darab hősei egy szibériai hadifogolytábortól Japánon és Szentpéterváron át Kiskundorozsmáig menekülnek három felvonáson át a fináléig. A zeneszerző tragikus sorsa mintha tükröződne a darabban: Ábrahám az 1930-as években Berlinben egy csapásra világhírű lett. Hitler hatalomra kerülése után visszatért Budapestre, ahonnan Párizson és Havannán keresztül az Egyesült Államokba kényszerült menekülni” – emlékeztetett Parditka Magdolna.
A koncepciójukról szólva kiemelték: amikor a Viktóriát 1930 februárjában Budapesten a Király Színházban bemutatták, már szűklátókörű, veszélyes, kirekesztő nézetek uralkodtak Magyarországon, hasonlóan olyanokhoz, amilyenek ma is felszínre kerülnek. Bizonyos, hogy a darab az aktuális politikai helyzet karikatúrája volt az ősbemutatón.
A társadalomkritikus elemek a magyar változatban fontos szerepet töltöttek be, de a szövegkönyv német változatában már nem szerepeltek. A németnyelvű dalszövegek sokszor a magyar falu túlzóan idealizált képét és a más operettekből ismert, giccsbe hajló pusztaromantikát helyezik előtérbe – jegyezték meg.
“Ettől függetlenül a darab még mindig nagyon aktuális, mert szemléletesen mutatja be, hogyan szól bele az egyes ember sorsába a történelem, miként hagy a gyűlölködés, a háború kitörölhetetlen nyomokat egy ember életében. A rendezésünkben feltesszük a kérdést: lehetséges-e egyáltalán folytatás, mik a tájékozódási pontok, létezik-e egy érzelmi térkép, ami alapján valaki mély sérülések ellenére hazatalálhat önmagához. A mű arra ébreszt rá, hogy mindenkinek személyes köze van az aktuális politikai eseményekhez” – hangoztatták.
A díszletállító és előkészítő próbák már folynak, a premiert november 17-én tartják. Az előadás koreográfusa Tarek Assam balettigazgató, aki nemcsak színpadi táncot tanult a kölni Zeneakadémián, hanem filozófiai, szociológiai, és a pedagógiai oklevelet szerzett Bonnban.
Szemerédy Alexandra és Parditka Magdolna következő feladata Puccini Pillangókisasszonyának színre vitele lesz a coburgi tartományi színházban, a premiert 2013. január 19-én tartják. Ennek a produkciónak is elkészült a koncepciója.
“Rendezésünk három kérdéskörre összpontosít: fontosnak tartjuk elemezni a női sorsot. Létezik-e egyáltalán ‘női sors’, vagy ez csupán reakció valamiféle társadalmi nyomásra? Érdekes megvizsgálni, miért várja el a társadalom a nőktől az áldozat szerepét, és miért érzi magát még ma is annyi nő otthon ebben a szerepben” – árulták el.
Ebből következik a másik fontos kérdés. “Van-e esélye az egyénnek a társadalommal szemben, mi történik akkor, ha valaki, mint Butterfly, például új vallást vesz fel, megkérdőjelezve ezzel ősei tradícióit. A harmadik kérdéscsoport a pénz szerepére irányul: milyen áthidalhatatlan szakadék választja el a különböző társadalmi rétegeket. A rendezésünkben mellőzni fogjuk a Butterfly-nál egyébként szokásos rózsaszín cseresznyevirág miliőt” – hangoztatták.
Breuer Péter/BreuerPress.com
|
