|
Az afganisztáni felajánlásról a magyar kormányfő újságíróknak azt mondta, ez egy reális tehervállalás – amely 2015-től 2017-ig összesen másfél millió dollárt jelent -, és igazodik Magyarország gazdasági állapotához.
Afganisztánban a magyar katonák nagyszerűen teljesítettek, széles körű elismerést harcoltak ki Magyarországnak – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy bár valóban nem a magyar kontingens a legnagyobb Afganisztánban, de fontos feladatot végez, és azt fog a jövőben is, “tehát kifejezetten számítanak a magyar részvételre”.
Orbán Viktor felidézte, a tervek szerint 2014-ben már az afgán belső biztonsági erők garantálják majd az ország biztonságát. “A harcolókat kihozzuk, a kiképzésben részt vevő, azaz az afgán helyi erőket segíteni, megerősíteni tudó egységeinket pedig ott hagyjuk” – emlékeztetett a NATO döntésére, amely Magyarországra nézve is azzal jár, hogy maradnak olyan katonai erői az ázsiai országban, amelyek ebben az új szakaszban is ellátnak majd a NATO munkamegosztásából rájuk eső feladatokat. Afganisztánban jelenleg mintegy 130 ezer szövetséges és partnerországbeli katona állomásozik. A NATO tagállamai megerősítették korábbi elhatározásukat, hogy a francia csapatok idei távozásától függetlenül, 2014 végére vonják ki harcoló egységeiket Afganisztánból, és egy kiképző missziót hagynak hátra. A szövetség küldetése 2014-től a kiképzésre és a tanácsadásra korlátozódik majd.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tanácskozásán a magyar delegáció – amelynek mások mellett tagja volt Martonyi János külügy- és Hende Csaba honvédelmi miniszter – bejelentette azt is, hogy Magyarország részt fog vállalni a balti államok légvédelmének biztosításában. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette: az úgynevezett okos védelemhez – vagyis a párhuzamosságok kiiktatásához – Magyarország a légvédelmi erejével tud hozzájárulni. Ennek keretében Magyarország harci repülőgépeket állomásoztat majd a Baltikumban, és rendszeresen részt fog venni a – saját légi erővel nem rendelkező – balti államok légvédelmének biztosításában. “A közép-európai szolidaritás és együttműködés jegyében számíthatnak ránk; különösen Litvániával lesz egy mély együttműködés” – tette hozzá.
“A józan ész határozta meg a csúcstalálkozó menetrendjét” – így értékelte Orbán Viktor a chicagói tanácskozást, amelynek témája volt a rakétavédelmi rendszer kiépítése is. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: az, hogy a rakétapajzs-létrehozást az amerikaiak átadták, és így NATO-üggyé vált, a rakétarendszer-építés, a “csillagháborús tervek” elfogadhatóbbá váltak a nemzetközi közvélemény számára is.
A NATO és Oroszország viszonyáról úgy vélekedett, szükségét látja annak, hogy a katonai szövetség és Oroszország között egy hosszú távú, stabilitást adó, bizalomépítő együttműködés jöjjön létre. “Oroszország van, volt és lesz, számolni kell vele, ez egy komoly ország jelentős erővel. (…) Nekünk érdekünk, hogy a világnak az a része ne ellenségesen tekintsen a Nyugatra, és az is érdekünk, hogy a Nyugat se tekintsen ellenségesen Oroszországra” – fejtette ki.
“Azért vagyunk itt (Chicagóban), hogy bebizonyítsuk és megüzenjük az egész világnak: a NATO él. Ez egy védelmi szövetség: akárhogyan is változik a világ, aki ebben benne van, az biztonságban érezheti magát” – zárta szavait a magyar kormányfő.
BreuerPress
|
