|
A férfi pedig, nem hazudtolja meg önmagát, így az unott téli szürkeségből kilépve ismét szívesen legelteti szemeit az ígéretesebbnél-ígéretesebb idomokon.
Persze a nőket sem kell félteni, hiszen amint csak megtehetik, láttatnak, amit csak láttatni lehet.
Majd magukban elégedett mosollyal nyugtázzák az utánuk forduló férfiak vágyakozó tekintetét, hogy mit sem csorbítottak vonzerejükön a hideg téli napok.
A tavasz egyébként sem csak az állatvilágban korbácsolja fel a vágyakat, hanem bizony bennünk, emberekben is!
Mi férfiak pedig, még mindig gyermeki naivitással hiszünk abban, hogy bizony mi hódítjuk meg, ejtjük rabul álmaink asszonyát, hogy mi vagyunk az erősebbik nem.
Pedig valójában nem így van…
Mindig a nő választja ki a párját, csak ránkhagyják, évszázadok óta, had higgyük, mi vagyunk az erősebbek, a hódítók.
Pedig ha csak a történelmet nézzük, látnunk kellene, hogy minden sikeres férfi mögött, egy gyengének látszó, erős asszony állt.
|
