|
A politikus beszámolt arról is, hogy a frakció arra kérte a kormányt, hogy május 15-ig dolgozzon ki minden olyan jogszabályt, amely a lehetővé teszi a kommunista rendszer bűneit feltáró Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását. A frakcióülésen téma volt még a Velencei Bizottság észrevételein alapuló javaslatcsomag, és az az országgyűlési törvényjavaslat is. A Fidesz-KDNP frakcióülésén részt vett a miniszterelnök is.A Fidesz, mint rendszerváltó párt semmit sem akar és semmit sem fog eltitkolni a magyar polgárok előtt. A kommunista diktatúra bűneinek teljes feltárásában és a nyilvánosság megteremtésében vagyunk érdekeltek – szögezte le Lázár János. A frakcióülésen kialakult álláspontok abba az irányba mutattak, hogy a kommunista diktatúra minden bűnét fel kell dolgozni, a kommunista diktatúra bűneivel való szembenézés és a kommunista rendszer lezárása a magyar társadalom megújításának alapvető erkölcsi és morális feltétele – fejtette ki.
A frakcióvezető hozzátette: ennek érdekében meg kell ismerni és nyilvánosságra kell hozni a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, tevékenységüket. Fel kell tárni valósághűen – a társadalom igazságérzetének megfelelően – a közérdek biztosítása érdekében a kommunista hatalom és diktatúra működésének minden részletét – fogalmazott.
Lázár János beszámolt arról is, hogy a frakció arra kérte a kormányt, hogy május 15-ig dolgozzon ki minden olyan jogszabályt, amely a lehetővé teszi a kommunista rendszer bűneit feltáró Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását. Az állami intézménynek még ebben a parlamenti ülésszakban fel kell állnia, és azonnal meg kell kezdenie a munkát – fűzte hozzá. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feladata lenne, hogy megnevezze a kommunista diktatúra vezetőit, és azt, hogy kinek milyen felelőssége volt a rendszer működtetésében. A bizottságnak vizsgálnia kellene a lusztráció kérdését is, vagyis azt, hogy a diktatúra vezetői a következő években hogyan vehetnek részt a demokratikus közéletben. Fontos a kommunista párt és vezetői szerepét vizsgálni; ebbe a kérdéskörbe tartozik a volt kommunista vezetők nyugdíja, a pártvagyon sorsa, az erőszakszervezetek – így a Belügyminisztérium – működése és az ügynökügyek is. A bizottság munkája több törvényben ölthet testet – fűzte hozzá.
A Fidesz sokkal többet akar, mint Schiffer András. Schiffer András javaslata a gennyes folton csupán egy szépségtapasz lehetne – jegyezte meg Lázár János. A frakcióvezető szerint a kommunista diktatúrával való szembenézés minden esetben hitelesség kérdése is,ezért Schiffer András személyét és az előterjesztését sem tartja hitelesnek. Leszögezte azt is, hogy érdemi különbséget kell tenni bűnös és áldozat között, a kérdést pedig mindig az áldozatok oldaláról kell megközelíteni.
Lázár János elmondta, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjai szakértők lennének, nem politikusok. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága nem ideiglenes, hanem még évtizedekig működő, állandó intézmény lenne. A frakcióvezető felhívta a figyelmet arra, hogy néhány hónappal korábban Romániában is egy hasonló jelentőségű törvény született, és tavaly Csehország is foglalkozott a lezáratlan ügyekkel. A cél a múlt mihamarabbi lezárása. Egy új, demokratikus rendszer alapjai csak akkor teremthetők meg, ha a múlt lezárásra kerül – szögezte le Lázár János. Kérdésre válaszolva elmondta, az alaptörvény és az ahhoz kapcsolódó átmeneti jogszabály egyértelműen megfogalmazza, melyik az az időszak, ami alatt az ország nem élvezett függetlenséget; ez 1944 márciusától 1990 májusáig tart, vagyis ez képezi a vizsgálat tárgyát.
BreuerPress International
|
