|
Karzai korábban “ártatlan civilek szándékos meggyilkolásának” minősítette a “megbocsáthatatlan” esetet és magyarázatot követelt Washingtontól.
Obama elmondta, hogy “sokkolta és elszomorította” az incidens, és hogy kormánya elkötelezett a tények mielőbbi kiderítése és a teljes körű elszámoltatás, bárki legyen is a felelős. Az amerikai elnök kiadott egy közleményt is, amelyben leszögezte, hogy a “tragikus és sokkoló” incidens nem képviseli az amerikai haderő “kivételes jellemét”.
Leon Panetta amerikai védelmi miniszter ugyancsak felhívta Karzait, és közölte vele, hogy elítéli az effajta erőszakot és hogy az üggyel kapcsolatban “teljes körű vizsgálatot indítottak”.
Amerikai hivatalos források szerint az elkövetőt, hadsereg egy törzsőrmesterét, aki feltehetően egyedül cselekedett, Kandahárban tartják őrizetben. Az itteni bázison a legkevesebb öt sebesültet is ápolnak. Afgán közlés szerint a mészárlásnak 16 halálos áldozata volt, köztük 9 gyerek és 3 nő.
A katona, kinek nevét nem hozták nyilvánosságra, az amerikai beszámolók szerint a mészárlás után visszatért a támaszpontjára és feladta magát. Az elkövető egy Washington államban állomásozó egység tagja. Az eset a bázistól mindössze 500 méterre történt.
Hírügynökségek korábban az afgán védelmi minisztériumra hivatkozva azt közölték, hogy külföldi katonák egy csoportja ölt meg afgán civileket Kandahár tartomány Pandzsvaji körzetében, sőt olyan, afgán szemtanúkat idéző beszámolók is megjelentek, miszerint a tettesek, akik állítólag ittasak voltak, megpróbálták elégetni a holttesteket.
John Allen tábornok, az afganisztáni NATO-erők parancsnoka közleményt adott ki, amelyben az amerikai elnökhöz és védelmi miniszterhez hasonlóan “gyors és alapos vizsgálatot” és felelősségre vonást ígért, egyúttal a “legmélyebb együttérzését” fejezte ki az afgánoknak. Az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az országban Amerika-ellenes megtorlásokra lehet számítani.
A vasárnapi lövöldözés rendkívül kényes időpontban történt, akkor, amikor már-már szűnni látszottak azok a zavargások és erőszakcselekmények, amelyek az után robbantak ki, hogy februárban a bagrami bázis szemétégetőjébe került a Korán több példánya és más muszlim vallási irodalom. Az eset miatt Obama bocsánatot kért Karzaitól és az afgán néptől, de a két ország közötti viszony példátlan mértékben megromlott.
A hivatalos amerikai magyarázat szerint a példányok elégetése nem volt szándékos. Mindazonáltal kiderült, a vallási könyvek lapjain a támaszpont börtönében fogva tartott radikálisok üzengettek egymásnak. Az eset után kirobbant tiltakozások során mintegy 30 afgán életét vesztette. Az afgán biztonsági erők hat amerikai katonát öltek meg.
Elemzők szerint a Korán-égetés miatti, a vasárnapi vérfürdővel tetézett bizalmi válság veszélybe sodorta az Egyesült Államok és Afganisztán stratégiai partnerségét, amelyet a 2014 utáni időkre, vagyis a szövetséges harcoló alakulatok kivonása utáni időre kívánnak megkötni.
BreuerPress
|
