|
Hamarosan megjelenik legújabb oknyomozó könyve Mátyás király haláláról. Igazságos királyunk már több száz éve halott. Ennyi idő távlatából már nem könnyű rekonstruálni az eseményeket. Mégis hogyan kezdett hozzá ehhez a munkához?
- Ha Isten is megsegít a könyv február 23-án, Mátyás király születésnapjára jelenik majd meg. A könyv mintegy 500 oldalas, tehát nagyon nagy munka volt. Külön jelentőséggel bír számomra, hogy ez már bizony a 25-ik könyvem, ami megjelenik. Valamikor oknyomozó újságírónak készültem, miután leszereltem a katonaságtól, el is végeztem a Bálint György Újságíró Iskolát. Mindez 1976-ban volt, úgyhogy gyorsan szembesültem azzal, hogy az akkori Magyarországon nem volt még oknyomozó újságírás, ahogy azt korábban a filmvásznon láttam. Van egy olyan képességem, hogy bele tudom magam képzelni az adott ember helyzetébe. Így voltam most is ezzel, miközben Mátyás halálával három éven keresztül foglalkoztam. Feltérképeztem például, hogy 15 évesen került trónra, hogy milyen ellenségei voltak.
Mégis miből gondolta, hogy Hunyadi Mátyást meggyilkolták?
- Tíz éves lehettem, amikor az iskolában tanultunk Mátyás királyról. Nekem ekkor a szüleim mondták, hogy igazságos uralkodónkat bizony meggyilkolták. De hát nem foglalkoztam ezzel, hiszen mint mondtam, lehettem úgy tíz éves, de a könyvbe most beleírtam, hogy először a szüleimtől hallottam, hogy Mátyást meggyilkolták. Immár 500 évre szájhagyomány útján terjed, hogy Mátyás összeesküvés, majd gyilkosság áldozata lett. Volt olyan verzió is, hogy megmérgezték, volt olyan, hogy gyomorrontásban halt meg, hogy leszúrták, hogy a köszvény végzett vele… Én viszont abból indultam ki, hogy a szüleim is meggyőződéssel állították, hogy meggyilkolták. Nagyon sok könyv jelent már meg Mátyás életéről, uralkodásáról, de a haláláról alig. Én nem akarok szépirodalmi művet írni, hanem nyomozok, és leírom a tényeket. Mátyás királyról egyébként a hivatalos irodalom azt írja le, hogy természetes úton halt meg, de hogy hogyan, arról nem esik szó.
Én eddig azt olvastam, hogy köszvény, agyvérzés végzett vele…
- Na igen, de a köszvénybe nem lehetett már akkor sem belehalni, és a kor életmódja szerint valamennyi felnőtt küzdött vele előbb-utóbb abban az időben, a vörös-hús, és a vörösbor miatt. De napvilágot látott olyan verzió is, hogy Mátyás gyomorrontásba halt bele.
A gyomorrontásból viszont már következtethetnénk arra, hogy mondjuk megmérgezték. Hiszen akkoriban a kórbonctan sem állt épp magas fokon.
- Az már önmagában gyanús nekem, mint nyomozónak, hogy valaki meghal, és nem lehet azt mondani egyértelműen, a természetes halálokra, hogy na, ebben halt meg. Nekem viszont be kellett bizonyítanom, hogy ha megmérgezték, akkor mivel mérgezték meg, hogy honnan származott a méreg – az elkövetés eszköze -, a hogyan, vagyis az elkövetés módja, hogy kik voltak benne. Olvastam olyan elvetemült elméletet is, hogy Mátyás kukacos fügét evett, gyomorrontást kapott és ebbe halt bele. Egy akkoriban egy királyi asztalra nem kerülhetett volna kukacos füge, a másik, hogy kukacos fügébe még nem lehet belehalni. Azzal még semmi bajom nem lett volna, ha valaki azt írja, hogy a füge foltos bürökkel, vagyis méreggel volt átitatva és meghalt. De hát nem halhatott meg, mert olyan töménységű nem volt. Én le is írom, hogy ez a foltos bürök egy ókori méreg, Arisztotelészt is ezzel végezték ki, ez a bürök pohár, akit az ókorban halálra ítéltek, akkor annak ki kellett innia a bürökpoharat.
Vagyis, ha ezzel a méreggel gyilkoltak, akkor ez megkövetelt egy bizonyos mennyiséget, amit el kellett fogyasztani.
- Igen valóban megkövetelt egy bizonyos mennyiséget, amit el kellett fogyasztani, de Beatrix nagyon jól számolt azzal, hogy Mátyás a halála napján már 36 órája nem evett, hogy a méreg tökéletesen felszívódhat. De hát azzal nem számolt, hogy Mátyás, aki akkor még csak 47 éves volt, egy iszonyatosan erős ember. Tizenegy éves korában már lovaggá ütötték, páncélt kapott, folyamatosan nyerte a lovagi tornákat. Meg kell nézni például a szobrokat, amelyek mint egy jókötésű férfit ábrázolnak. Ráadásul folyamatosan, királyként is lovagi tornákat nyert. Ki volt adva, hogy aki csak azért hagyja magát, hogy a király nyerjen, annak fejét veszik.
Akkor konkrétan kimondhatjuk, hogy Mátyást felesége Aragóniai Beatrix ölte meg?
- Igen, egyedül Beatrix hajtotta végre a gyilkosságot, persze voltak többen, akik ehhez asszisztáltak neki. De például Beatrix egyik cinkostára Zápolyai János levelében gyakorlatilag beismerte, amikor azt írta, hogy eltávolítottuk a zsarnokot, és nincs szimpátiatüntetés.
De mi volt Aragóniai Beatrix indítéka?
- Beatrixnek többszörös motivációja is volt. Akkor már tíz éve éltek együtt, és képtelen volt teherbe esni. Mátyásnak ekkor már volt egy másodkézről gyereke Corvin János. Nagyon elmérgesedett kettőjük viszonya, külön udvartartást vezetett be például. Akkor Bécsben utolsó lehetőséget kapott Beatrix, hogy Mátyást megölje. Mátyás ekkor már számos falut a fia nevére íratott, a főnemeseket megeskette Budán, hogy ha vele bármi történik, akkor Corvin Jánost támogatják a trónra. Mátyásnak ugyan többször jelezték, hogy meg akarják mérgezni, de ő azt mondta, hogy mi magyarok itt karddal harcolunk. Egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy az ellenfél, egy aljas méreg. A mérget, amely Mátyással végzett egyébként Beatrix nővére kevertette Velencében. Azt is tudjuk, hogy Beatrix nővére rendszeresen küldött futárpostával különböző kozmetikumokat Beatrixnek.
Ezek közé gyakorlatilag el lehetett rejteni a Mátyásnak szánt végzetes méregfőzetet is.
- Igen, le is írom a könyvben, hogy a kozmetikumok között ez abszolút nem tűnt fel, de azt is, hogy mindezt nem tudom bizonyítani. Az egyik verzióban azt mondom, hogy lehet, hogy a nővére a futárpostával elküldte a mérget, hiszen az erre tökéletesen alkalmas volt, a másik verzió viszont, mivel az alapanyagokhoz is hozzáférhetett Beatrix - aki egyébként kiváló méregkeverő volt -, akár maga is elkészíthette. Az viszont bizonyított, hogy Beatrix adta be Mátyásnak a mérget. Tehát a gyilkosság ténye akkor is tény, ha nem állapítható meg, hogy honnan származik a gyilkosság eszköze, jelen esetben a méreg.
Mondhatjuk, hogy Beatrix legfőbb indítéka a mellőzöttség volt?
- Gyakorlatilag igen. A könyv végét egy vádirattal zárom, ahol az elsőrendű vádlott Aragóniai Beatrix. Fel van sorolva az emberölés vádja Bécs 1490. április 6. Benne van, hogy Beatrix ekkor már priuszos is volt, mert korábban még Nápolyban megölte az apródját, akivel orgiákat folytatott, és akit a saját hálószobájában akasztott fel. Szóval Beatrix nem volt egy hófehér lelkű, egy elvetemült nő volt! És leírom az összes többi ember szerepét. Zápolyai, Báthori István, az orvosok szerepét, Orbán püspök, Bakócz Tamás…
Aktuális kérdésnek tartom napjainkban a rendőrségi kommunikáció szerepét a bűnmegelőzésben. Hiszen számos bűncselekménytípusnál, megfelelő propagandával megelőzhető az áldozattá válás.
- A közvélemény tavaly szeptemberben szembesült igazán az uzsora-bűncselekménnyel. Ez a bűncselekmény ekkor már felfutó ágban volt, és a tévében szinte naponta láthatták, ahogy elfognak egy uzsorást. De ennek ellenére sem volt meg az a lakossági bizalom a rendőrség irányába, ami ezeknek a bűncselekményeknek a felszámolását felgyorsította volna. Tavaly szeptemberben az országos rendőrfőkapitány létrehozott egy 12 fős nyomozócsoportot, és én kaptam azt a feladatot, hogy az uzsora-bűncselekményekről nyilatkozzak. A szeptemberi-októberi időszakban a média érdeklődésének köszönhetően ez akkora felületet kapott, hogy a sértettek felbátorodtak és tömegesen jöttek a feljelentések. Ráadásul október vége felé mindezt követte egy törvényi szigorítás is, ami azt jelenti, hogy 5 évtől felfelé szabható ki a szabadságvesztés élből. A törvény szigorítása óta az első a Baranya Megyei Bíróság ítélete, ahol 8 év 10 hónapot szabtak ki az uzsorásra.
Gondolom ehhez az ítélethez, más kísérő bűncselekményeket is meg kellett valósítania a vádlottnak? Gondolok itt olyanra, mint testi sértés, zsarolás, önbíráskodás…
- Ezek a velejárói, éppen ezért különösen veszélyes a társadalomra! Összegezve a tömeges és sikeres felderítésben három tényező játszott szerepet: - a központi nyomozócsoport létrehozása, a jogszabályi változás, és amit én a legfontosabbnak tartok a megfelelő kommunikáció a nyilvánosság felé. Azonban én itt nem állok meg, mert azt állítom, hogy az uzsorázást fel lehetne számolni!
Egy korábbi alkalommal, amikor még a Budapest Tv stúdiójában beszélgettünk, azt nyilatkozta, hogy a bűnmegelőzés tulajdonképpen nem más, mint kommunikáció.
- A bűnmegelőzés és a viktimológia, vagyis az áldozattan egyaránt arról szól, hogy az emberek tisztában legyenek azokkal a veszélyhelyzetekkel, amelyek nap, mint nap rájuk leselkednek. Sajnos az emberek sok mindent olyan természetesnek vesznek, mint amikor a közértben fizetni kell a pénztárnál. És ha a különböző veszélyekre nem hívjuk fel a figyelmüket, akkor könnyedén áldozattá válnak…
A különböző trükkös csalókkal kapcsolatos esteket, mind a rendőrségi kommunikáció, mind a média időről-időre, kellő hangsúllyal megszellőzteti. Ennek ellenére az idősebb korosztályból nap, mint nap találnak újabb áldozatot ezek a bűnelkövetők.
- Ez egy nagyon izgalmas, ám roppant összetett kérdés. A realitás érzék, a veszélyérzet bizonyos kor után tompul. A szociológusok szokták is hangoztatni, hogy azokban a körzetekben, ahol sok idős lakik, megszaporodnak ezek a trükkös csalásos esetek. Ugyan ma már az idős emberek nagy része is folyószámlára kapja a nyugdíját, de régebben kifigyelték az elkövetők, hogy mikor hozza a postás a pénzt, hiszen ilyenkor ezek az idős személyek tömegesen megjelentek a közértekben. Nemrég számoltak fel például egy olyan bűncselekmény sorozatot, ahol idős személyekhez bejutva, megkínozva őket vittek el értékeket. Megjegyezném, hogy például miden esetben vittek magukkal aranyat! De visszatérve az alapkérdéshez, az idős emberek esetében más a veszélyérzet, ezért még hatékonyabb kommunikációra lenne szükség, de ennek ellenére azt sem állítom, hogy pusztába veszett szavak lennének ezek. Ma már azt sem állíthatom, hogy az idősek egyáltalán nem használják az internetet, de nyilván nem annyira, mint a fiatalok.
Akkor mégis min kellene javítani?
- Speciális kommunikáció kell, mert az idősek, akárcsak a fiatalkorúak egy speciális célcsoport. Például, ha egy iskolai felvilágosításon azt mondjuk, hogy veszélyes a drog, önmagában nem érünk el vele sokat. Meg kell magyarázni, akár még példákkal is felhívni a figyelmet! És itt sajnos kevés az, ha bemutatja a tévé, bemondja a rádió. Sajnálatos módon az emberi psziché úgy működik, hogy borzasztó, amit a tévében lát vagy hall, de hát nem vele személyesen történt meg. Az időseknek mindent meg kell magyarázni, meg kell indokolni, személyre szabottan. Például a 90-es évek közepén erre épült az úgynevezett tanyaprogram. A Kriminálissal, kísérőként mentem forgatni Hajdú-Bihar Megyébe. Felkerestünk egy tanyán egyedül élő bácsit. Megkérdeztük, hogy hallott –e erről a tanyaprogramról, azt mondta, hogy nem hiszen áram sincs, csak aggregáttal esetlegesen, meg újságot sem nagyon olvas. Megkérdeztük, hogy van –e például riasztója, mire azt válaszolta, hogy minek, hiszen ott a csákány. Ez tipikusan az a példa, amikor nem elég az, hogy a tévében és a rádióban kommunikálni a rá leselkedő veszélyeket. Ez például egy speciális szubkultúra, ahová el kell menni, el kell magyarázni. De ugyanazok a veszélyek leselkednek egy városban élő idős emberre is. A trükkös csalók is időről-időre fejlődnek. Persze megvannak az alapesetek, hogy kérnek egy pohár vizet, de különböző cégek nevében, áligazolvánnyal , formaruhában is tevékenykednek. Azzal indít, például, hogy önkormányzati segélyt hozott, vagy közüzemi díjvisszatérítést, így könnyedén bejut. A csalók a hiszékenység vámszedői!
Bagi László – A hírlap.hu
|
