|
Schmitt Pál ünnepi beszédében kihangsúlyozta: több mint húsz éve vagyunk adósak az új alkotmány létrehozásával "ezzel illett volna kezdeni egykor, az átmenet idején, ahogy barátaink is tették a vasfüggöny lebontása után".
Kihangsúlyozta, hogy: „Amióta világ a világ, amióta közösségben él az ember, a törvény az élet alapja, szervező ereje. A törvény tehát mindig sokkal több, mint betű. A jó törvény lépték, határ, viszony és küldetés. A jó törvény, tiszteletre méltóan védelmez. A jó törvény, mint a jó pásztor, nem feledkezik meg senkiről. A jó törvény példázat, szinte mindent elmond a korról, amelyben született; az időről, amelyet meghatároz. A jó törvénynek nemcsak betűje van, hanem szelleme is.
Az Államfő kiemelte, hogy büszke az új alkotmányra annak szellemiségére és lelkületére.
-Ez a törvény attól különleges – mondta -, hogy a lelkülete mindig ott volt a magyarok gondolkodásmódjában, hagyományaiban, világlátásában, ezeréves értékrendünkre épülve jelöli ki számunkra a követendő utat –tette hozzá.
Örömét fejezte ki, hogy az új alaptörvényben ismét méltó helyet kapott a Szent Korona. Az a Szent Korona, amely történelmi évszázadaink folyamán nem csupán egy különleges tárgy, hanem jogfolytonosságunk kifejezője, nemzeti szuverenitásunk és egységünk letéteményese, európaiságunk közjele.
Megjegyezte továbbá, ahhoz, hogy a meglévő értékjogrendünk alapköve lehessen, korszerű, európai alakot ölthessen, sokak munkája kellett. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik e nemes feladatból időt és fáradságot nem kímélve kivették részüket.
A gondviselés ajándékának tartom, hogy – az Országgyűlés elnökével együtt – kézjegyemmel láthattam el a törvények törvényét, amely egy új kezdet kiindulópontja.
Az a fontos mondta Schmitt Pál, hogy végre megtörtént a múlt lezárása, s jelkép erejűnek érzem, hogy végül éppen akkor, amikor a magyarok sorsa minden értelemben fordulópontra jutott. Ma szinte naponta kell megújulnunk, új utakra lépnünk, erős viharban helytállnunk. Ehhez ad nekünk különleges tartást, szilárdító erőt az Alaptörvény.
-Az eddigi átmenetinek elfogadott, 1949-es dátummal ellátott alkotmányt immár olyan alaptörvény váltotta fel, amely széleskörű konzultáció eredményeként, a nemzeti és az európai értékekre építve született, s amely rögzíti az ország polgárainak – tartozzanak bármely nemzetiséghez – egyéni és közösségi jogait – nyomatékosította Schmitt Pál, hogy Magyarország vasárnap véglegesen szakított az 1949-ben kikiáltott kommunista, sztálini alkotmánnyal.
-Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését – mondotta Schmitt Pál a Trianoni nemzeti katasztrófa által, a nemzetet elválasztó határokkal, az anyaországtól elszakított magyarok, több mint 90 éve után alkotmányban foglalt egyenjogúságára utalva.
Tóth Éva
|
