|
|
|
Intézkedések az orosz katonai erőforrás szilárdítására
|
Dmitrij Medvegyev elnök kemény hangú nyilatkozatban adott választ a rakétavédelem európai telepítésével kapcsolatos amerikai tervekre. A nyilatkozat tartalmazza Oroszország lehetséges válaszlépéseinek tervét és nyílt utalást a START-3 szerződésből való kilépésre.
|
|
|
|
Dmitrij Medvegyev elnöksége idején most első ízben hangzott el átfogó programnyilatkozat az orosz katonai erőforrás szilárdítására vonatkozó intézkedésekről az amerikai rakétapajzs kialakítása kapcsán. Ezeket vizsgáljuk most meg.
„Az első. Utasításomra az orosz Védelmi Minisztérium haladéktalanul hadrendbe állítja a rakétatámadásra figyelmeztető rendszer rádiólokációs állomását Kalinyingrádban.”
Ez a pont a legkönnyebben teljesíthető. A Voronyezs-DM rádiólokációs állomás már felépült Kalinyingrád megye Pionyerszkoje településén (a 2461-es objektum), és ma tesztelő ütemmódban működik. Hadrendbe állítása már most elképzelhető. Ez az állomás lefedi a nyugati szektort. Azt követően, hogy Oroszország lemondta azt, hogy adatokat kapjon az Ukrajnában - Munkácson és Szevasztopolban-levő állomásoktól, csak részben volt lefedve a Belorusszia területén, Baranovicsi közelében levő állomással. Ezen kívül az új állomással fokozható a megfigyelés az igen felelős észak-nyugati szektornál. Itt a megfigyelési zóna keresztezi a baranovicsi és az új, a Szentpétervár közelében levő rádiólokációs állomások zónáját.
|
„A második. Az oroszországi légi kozmikus védelmi rendszer kialakításának keretében elsődlegesen a hadászati nukleáris erők létesítményeinek védelmét kell fokozni.”
A hadászati nukleáris erőknek egy „felülről jövő” lehetséges csapással szembeni védelme ma különösen aktuális feladat, miután az Egyesült Államokban folytatódnak a munkálatok a Prompt Global Strike (Azonnali Globális Csapás) program alapján. Ennek a programnak a keretében az Egyesült Államok nagypontosságú fegyverrendszert dolgoz ki, amely lehetővé teszi, hogy hagyományos robbanófejjel a Földön bármely célpont egy órán belül elérhető legyen. A program teljes megvalósítása még messze van, de a perspektivikus, egyebek között hiperszonikus fegyverek tesztelése már folyik.
A légvédelmi-rakétavédelmi korszerű orosz rendszereket a hasonló jellegű támadások elleni védelemre készítik fel. A hiperszonikus célok elleni harc bizonyos lehetőségeivel már rendelkeznek az Sz-300-as nagy hatómagasságú légvédelmi rendszerek, különösen az Antejevszkaja az SZ-300V vonalon. Az SZ-400 esetében ezek a lehetőségek még inkább kibővültek. Az Sz-500 pedig, amelynek sorozatgyártása pedig az évtized második felében kezdődik, el kell, hogy találjon egyebek között olyan bonyolult célpontokat, mint az interkontinentális rakéták harci blokkjai.
Az új légvédelmi-rakétavédelmi komplexumok sajátos „rakétavédelmi erődök”, amelyek nemcsak a stratégiai nukleáris erőket kell, hogy fedezzék, de védik a legfontosabb gazdasági központokat és az általános rendeltetésű erők telepítésének körzeteit is.
Ezzel egyetemben a stratégiai nukleáris erők védelméről szólva, nem lehet csak a rakétavédelmi rendszerekre összpontosítani. Igen komoly veszélyt jelentenek a diverzánsok és a terroristák. A hadgyakorlatokon szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy a mobil rakétakomplexumok igen sebezhetők az ilyen ellenfelekkel szemben. Ez a veszély megnő az orosz határoknál a helyzet destabilizálódásával, és ezért válasz reagálást igényel.
„ A harmadik. A hadászati ballisztikus rakéták, amelyekkel felfegyverzik a hadászati rendeltetésű rakétacsapatokat és haditengerészeti flottánkat, fel lesznek szerelve a rakétavédelem leküzdéséhez szükséges komplexumokkal és új, nagy hatékonyságú harci blokkokkal”.
Minden újabb orosz hadászati rakétakomplexumnál a harci felszereltség fejlesztése kiemelten fontos: a Bulava és a Szinyeva (Lajner) a haditengerészeti flotta számára, a Topol-M, a Jarsz és a perspektivikus rakéták a stratégiai rendeltetésű rakétacsapatok számára.
Mindenekelőtt olyan manőverezhető harci blokkokról van szó, amelyek képesek „megtéveszteni” a ballisztikus pályán eső hagyományos blokkok elfogására készült rakétavédelmi rendszereket. A gigászi sebesség és az idő hiánya miatt kevéssé elképzelhető elfogás a manőverező blokkokkal gyakorlatilag lehetetlenné válik. Az ilyen blokkok gyártásának üteme nőni fog: az évtized közepén évente 50-60 rakéta kell, hogy elkészüljön, hogy ne legyen probléma a hadrendbe állított rakéták számával.
„A negyedik: A fegyveres erők feladata, hogy kidolgozzák azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják szükség esetén a rakétavédelem információs és irányító rendszereinek lerombolását. Ezek az intézkedések legyenek adekvátak, hatékonyak és ne járjanak nagy kiadással”.
Dmitrij Medvegyev beszédében ezt a pontot nevezhetnénk a legérdekesebbnek. Egész komplexumáról van szó, amelyek felölelik az intézkedéseket a cíbertérségben folyó harctól a röppályán levő műholdak megsemmisítéséig. Figyelembe kell venni, hogy az amerikai rakétavédelem és az USA hadigépezetének minden eleme sokkal nagyobb mértékben kapcsolódik az összeköttetés, a felderítés és a célbemutatás műholdas, számítógépes rendszeréhez, mint a miénk.
A jól megtervezett és elvégzett csapás erre a pontra jelentős mértékben megrendíthető az Egyesült Államok fegyveres erőinek harci képessége, így a figyelem az ilyen ellenakciókra igazolt, különösen akkor, ha az orosz védelem műholdelhárító rendszerekkel kapcsolatos kidolgozásainak gazdag tapasztalatára gondolunk.
„Az ötödik. Ha a felsorolt intézkedések nem lesznek elégségesek, az Oroszországi Föderáció az ország nyugati és déli részében korszerű csapásmérő eszközöket helyez el, amelyek biztosítják a rakétavédelem európai komponenseinek eltalálását. Az egyik ilyen lépés az Iszkander rakétakomplexumok telepítése a kalinyingrádi különleges körzetben”.
Az Iszkanderek telepítése az ország határkörzeteiben az amerikai rakétavédelmi rendszer európai övezetének kialakítására régebben bejelentett intézkedés, ami azonban nem veszített aktualitásából. Pontosan három évvel ezelőtt, 2008 novemberében Oroszország már szólt arról, hogy kész Iszkander harcászati ballisztikus rakétákat elhelyezni, válaszként az amerikai rakétapajzs elemeinek lengyelországi telepítésére.
Akkor az amerikaiak lemondtak erről az „északi variánsról”, így az Iszkendereket sem telepítették az adott körzetbe. Ugyanakkor napjainkban ismét szóba került a rakétavédelmi bázisok megjelenése Lengyelországban, ami indokolja Oroszország szimmetrikus válaszát.
Ebben a helyzetben Lengyelország a legsebezhetőbb - ha feltételezzük a konfliktust Oroszország és a NATO-között -, nyilvánvaló hogy az országban levő amerikai rakétavédelmi bázisok lesznek a nukleáris csapás első célpontjai háború esetén. Az Iszkenderek hatótávolsága 500 kilométer, vagyis valamennyi célpont elérhető Lengyelország területén.
A fő érvet a „végére” hagyta az orosz államfő:
„Amennyiben a helyzet kedvezőtlenül alakulna, Oroszország jogot formál arra, hogy lemondjon a további lépésekről a leszerelés terén, és ennek megfelelően a fegyverzetellenőrzésnél is. Ezen kívül: figyelemmel a hadászati támadó fegyverzetek és a védelmi fegyverek közötti elszakíthatatlan kapcsolatra, alap lehet arra, hogy országunk kilépjen a START-szerződésből. Ez a lehetőséget biztosítja a szerződés értelme.”
Nem csupán a STAR-3-ról van szó, hanem a további tárgyalásokról való lemondásról, a már meglévő szerződésekből való kilépésről, beleértve a közepes és kis hatótávolságú rakétákról szóló szerződést és a hagyományos európai haderőről kötött szerződést (CFE) is. Ez utóbbira Oroszország már moratóriumot hirdetett, miután a megújított szerződés ratifikálását a NATO-országok gyakorlatilag meghiúsították. Ezzel a szerződéssel kapcsolatos az amerikai demars: Washington kijelentette, hogy felmondja a szerződét, miután Oroszország nem tartja be azt. Vannak olyan vélemények, hogy az Egyesült Államoknak ez a lépése rá kell, hogy vegye Moszkvát a szerződés teljesítésére. De nem látható ok a visszatéréshez. Inkább ellenkezőleg: a felek közötti növekvő bizalmatlanság miatt Oroszország nemigen tér vissza a CFE-szerződéshez.
Ellenkezőleg: a „kilépési eszkaláció” látszik reálisabbnak. Oroszország már a START-3 kidolgozásakor szólt a lehetséges felmondásról. Kilép-e Oroszország ebből a szerződésből, egyelőre nem világos. De az Egyesült Államok számára nyilván nem titok, hogy az európai rakétavédelem fejlesztése szinte bizonyosan ilyen lépést provokál ki Moszkva részéről. Hogy mennyire van erre szükségük az amerikaiaknak, ez csak később derülhet ki.
Bagi László - Pesir Albert
www.ruvr.ru
ГОЛОС РОССИИ
|
|
Fotót készítette: www.ria.ru
|
Nyomtatható változat
Ajánlja a cikket
|
| --- visszalépés ---
| | forrás: ahirlap.hu
|
| |
|
|
|
