|
A válság mögött egy világgazdasági átrendeződés és a világpiac új térképe rajzolódik ki – húzta alá a miniszterelnök. Mint mondta, az elmúlt időszak folyamatainak a nyertesei a feltörekvő országok. Hozzátette: ez a gazdaságon túl is komoly következményekkel fog járni.
Magyarázatképp kifejtette: ennek az átrendeződésnek a katonapolitikára, a diplomáciára és a tudományos életre nézve is lesznek következményei. A nagy világátrendeződés nyertesei között kiemelkedő helyen szerepel a tudomány, hiszen új tudományos központok, és korábban ilyen módon nem számon tartott városok egyetemei emelkednek föl – adott hangot személyes meggyőződésének a kormányfő.
Orbán Viktor beszédében rámutatott, hogy ilyen léptékű békés átrendeződés a modern korban még nem ment végbe a világban. Ezért a béke megőrzése, a folyamatok ellenőrzés alatt tartása és a politikai vezetések megerősítése mindannyiunk közös érdeke – vélekedett.
A miniszterelnök beszédében úgy fogalmazott, hogy két fajta ember van; az egyik típusú ember azon töpreng, ami már létezik, míg a másik azon, ami még nincs. Ezzel összefüggésben Orbán hangsúlyozta: az egyik fajta ember be van zárva a jelen problémáiba, ezzel szemben a másik abból indul ki, hogy a világ mindig több, mint amennyit éppen látunk és ismerünk belőle, ezért készen áll arra, hogy új kérdéseket tegyen föl, és új válaszokat találjon.
A kormányfő szavai szerint a válság nem más, mint az attól való félelem, hogy kifogytunk a lehetőségekből, nincs tudásunk, és nincs erőnk a problémák megoldásához. Ilyen időkben a gazdaság és politika képviselői is arra kényszerülnek – akárcsak a tudósok -, hogy azt kutassák, ami még nincs – tette hozzá. Ennek kapcsán Orbán Viktor kiemelte: a mai időkben a WSF-hez hasonló fórumoknak rendkívüli jelentősége van.
A miniszterelnök beszédében rámutatott: megdönthetetlennek tűnő tabuk dőlnek meg, és nyomukban megváltozik mindenkinek az élete. Ezért szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy új, formabontó megoldásokat kell találnunk problémáinkra – tette hozzá. Ezzel összefüggésben kijelentette: a fejlett világ válságait sohasem a nyers erő és sohasem a csendes kivárás oldotta meg, hanem a képzelet bátor és teremtő ereje.
Orbán Viktor a technológiai fejlődés következményeiről szólva hangsúlyozta: pár éve még száz ember kellett ahhoz a munkához, amit ma tízen is könnyedén elvégeznek. Ezzel kapcsolatban szólt arról is, hogy gyorsabban használjuk fel erőforrásainkat, mint ahogy azok újratermelődnének, és – megfogalmazása szerint – választ kell találni arra is, hogy hogyan lehet enni adni, és emberhez méltó életfeltételeket kínálni hétmilliárd embernek.
Mi hiszünk az önök által adott válaszokban – címezte mondandóját a jelenlévőkhöz Orbán Viktor. Úgy folytatta, talán kevés olyan hely van a világban, ahol a tudományos élet embereinek, a tudományoz intézeteknek, akadémiáknak, kutatóegyetemeknek olyan magas lenne az elismertsége, mint Közép-Európában. Ennek, a miniszterelnök szerint egyszerű oka van – mint mondta – a Szovjetunió összeomlása és a diktatúrák bukása nem fegyveres harc által történt, hanem a XX. század utolsó 2-3 évtizedében, a nyugati féltekén végbement gyors technológiai változásnak köszönhetően.
A kormányfő felidézte, emlékszik, a 80-as évek második felében a kommunista diktatúra vezetőinek soraiban nagyobb zavart okozott a fénymásoló megjelenése a magyar politikai ellenzék működésében, mint bármilyen harcos politikai kiáltvány. E gondolat kapcsán hozzátette, a számítógép a mobiltechnológia és az ezekre épülő fejlesztések elterjedése nagyobb csapást jelentette a közép-európai diktatúrákra, mint azt bárki korábban gondolta volna. Ezért – mint folytatta – mi hiszünk abban, hogy a tudomány eredményei hasznosak, és jótékony hatással vannak az életünkre.
Minden válság magában hordozza azt a lehetőséget, hogy a már idejétmúltnak bizonyult, régi világ szétesése teret nyit az újnak. Megnő az igény az új megoldásokra, és ezért mindenki arra fordítja a tekintetét, akik keresik a még ismeretlen tartományokat – jelentette ki Orbán Viktor hozzátéve: ma is ilyen válságban vagyunk, ezért a legjobban akkor tesszük a dolgunkat, ha az innováció új lehetőségeit keressük, támogatjuk, azaz befektetünk a jövőbe.
Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája – idézte a világhírű magyar Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert szavait a miniszterelnök. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, ezért is tartjuk is tartjuk itt Magyarországos az oktatási rendszer teljes újragondolását, átszervezését. Erre tanít minket Kína, Szingapúr és India példája is, ezt az irányt akarja követni az új magyar köznevelési és felsőoktatási törvény – szögezte le a kormányfő.
Orbán Viktor elmondása szerint eközben ösztönözni kell a gazdasági élet szereplőit, kis- és nagyvállalatokat egyaránt, hogy merjenek kutatni, fejleszteni, és új megoldásokat találni. Hozzáfűzte, a takarékosság jegyében sokkal okosabban és átgondoltabban kell a kutatásra fordítható forrásokat elkölteni, de támogatni kell minden olyan tudományos és vállalati kutatást, amelyektől remélhető: valódi válaszokat adnak az előttünk tornyosuló kérdésekre.
A válságból akkor fog minket kihúzni az innováció és a tudományos felfedezés, ha minden akadályt sikerül a friss gondolatok útjából elhárítani. Ilyen akadály a felesleges bürokrácia, illetve a rossz szabályok – sorolta Orbán Viktor.
Kiemelte: a politikusoknak rengeteget kell tenniük a kreatív energiák felszabadításának érdekében. A kormányfő ismét a jelenlévőkhöz szólva elmondta, mindenkor szem előtt kell tartani, a munkavégzést a cél iránti alázatnak kell áthatnia, a politikának, a gazdaságnak és a tudománynak is észben kell tartania: egyikük sem lehet öncélú. Megoldásokat akarunk nyújtani embertársaink számára – húzta alá Orbán Viktor, hozzátéve, a közös cél most az a vezetők számára, hogy az emberiséget veszteség nélkül és békében vezessék át egy új korszakba.
Ehhez arra is szükség van – mondta Orbán – hogy visszatérjünk a józan ész útjára, a civilizációkat átívelő alapvető közös értékekhez, amelyek valaha naggyá tették Európát. Ha képesek leszünk közösen cselekedni, a nehéz körülmények között is megtaláljuk a módot, akkor egy új innovációs robbanás, egy új tudományos ipari forradalom időszakát teremthetjük meg és békében léphetünk át az emberiség egy új korszakába és ezzel reményt adhatunk civilizációnk egészének – zárta beszédét a miniszterelnök.
BreurerPress International - Beruer Péter
|
