|
A pesti srácok, akik közé Mansfeld Péter is tartozott a forradalom szívét jelentették – mondta el a mártír nevét viselő parkban Hende Csaba. A megemlékezésen részt vett a kivégzett szabadságharcos testvére, Manseld László is.
1959 márciusában egy olyan gyerekember áll dr. Vágó Tibor bíró, tanácsvezető ítélőszéke előtt, aki 56-ban a Széna téri harcosok közé állt, de sohasem oltott ki életet. A hamis, kiforgatott vádiratból összetoldozott társadalmi veszélyesség indoka nem adott reális okot e súlyos ítéletre. Aki józanul mérlegelt, nem is számíthatott erre, mégis megtörtént az elképzelhetetlen: 19-én halálos ítéletet hoztak, és 21-én nagy sietséggel végre is hajtották azt – elevenítette fel Láng Zsolt a megtorlások időszakát, melynek áldozatul esett - sok társa mellett - Mansfeld Péter is. 55 év múlt el a forradalom leverése, és a kommunista megtorlás sötét időszakának kezdete óta. Kegyelettel idézzük fel mindazok emlékét, akik sorsában Masfeld Péter is osztozott. Nagyon sokan voltak – fogalmazott. A fideszes polgármester aláhúzta: Mansfeld Péter abban volt egyedi, hogy életének kioltását ördögi módon éppen a nagykorúság küszöbére tették. Így vált személye jelképévé a cinizmusnak, a vérgőzös bosszúvágynak, a jog és a humánum megcsúfolásának – tette hozzá.
Láng Zsolt emlékeztetett: 1989-ben riport készült Mansfeld Péter testvérével, aki azt mondta akkor: „én csak egyet szeretnék, mondják ki hivatalosan, az én bátyám, a 18 évesen kivégzett Mansfeld Péter nem volt bűnöző.” Nem volt az. Hazaszerető, bajtársias, bátor ember volt, aki a halál árnyékában is korát meghazudtoló lelki erőről tett tanúbizonyságot. Igazi pesti, - de mondjuk mi itt – budai srác volt, aki rövid idő alatt igen nagy utat tett meg. Ösztönös igazságérzete a felkelők sorába vezette, és néhány hónap múltán már mint tudatos forradalmár állt a bitófa alatt – fűzte hozzá Láng Zsolt, aláhúzva: a hivatalos tisztelet már rég a hősök közé emelte Mansfeld Pétert.
Láng Zsolt arról is beszélt, hogy sokszor hallottuk már a forradalom leverését követően azt, hogy esztelen és értelmetlen volt a vérontás. A mártírok áldozata értelmet nyerhet azzal, ha nem hagyjuk, hogy a szemtelenül múló idő reájuk bocsássa fátylát. Mindig őrizni fogjuk azt a felemelő példát, amit reánk hagyott. Hivatásunk és felelősségük, hogy alakja e tájékon – ahol családjával élt – generációk múltán is a hősiesség emlékműve legyen. Az is kötelességünk, hogy Péter sorsa mindenkor a diktatúra, az önkény és a nemzetellenes politika elutasítására sarkalljon minket – zárta beszédét Láng Zsolt.
Hende Csaba leszögezte: 1956 története mindenekelőtt a pesti srácok története. Az elveszett nemzedéké, amely a létező szocializmus Rákosi nevével fémjelzett korszakában volt fiatal. Aki elé fényes jövőt festettek – ehelyett vidéken padláslesöprések, a gyárakban normarendezések között élt és egy-egy politikai viccel vagy éppen templomba járással egy életre elvághatta magát. Ezek a fiatalok – főként kétkezi emberek, az uralkodó munkásosztályból érkezők – lettek a forradalom zászlóvivői. Nem a politikusok, nem az írók és nem a művészek. Hanem ők, a pesti srácok. Ezek a nagy szegénységben élő, kopott ballonkabátot, foltozott bakancsot viselő lányok és fiúk, a Wittner Máriák és a Pongrácz Gergelyek, akik nem féltették az életüket, és miután a rádiónál a bátorságát vesztett hatalom közéjük lövetett, nem hátráltak meg – fűzte hozzá.
A miniszter szerint a pesti srácok, - akik közé Mansfeld Péter is tartozott - a forradalom szívét jelentették. Mindenkinél erőteljesebben élték át a szabadsággal történt találkozást. Ha a pesti srácok nincsenek az utcán, ha nem vívják október 23. éjszakájától a nagyon is egyenlőtlen harcot a túlerő ellen, nincs 1956. Mindenki utánuk mozdult, mindenki őket követte – fogalmazott Hende Csaba.
Valaki nemrégiben azt tudta mondani, hogy Mansfeld Péter nem volt tudatos forradalmár. Hogyan is lehetett volna az? - tette fel a kérdést Hende Csaba. 15 évesen az ember nem tudja mérlegelni az erőviszonyokat, nem néz előre, nem tud hosszú távú terveket készíteni – ezért nem veheti fel a versenyt konspirációban a diktatúra kifinomult terror gépezetével – válaszolta. De az ember 15 évesen tudja és érzi, hogy mi igaz és mi helyes. Ez a fiatalember pedig nem elégedett meg azzal, hogy tudja, mi a helyes – hanem tenni is akart érte – szögezte le a honvédelmi miniszter.
Hende Csaba szerint azért, amit Mansfeld Péter elkövetett, még a szocialista törvényesség alapján sem kellett volna halálra ítélni, de példát akartak vele statuálni. Amint Eörsi László történész írja: „azt nem tudták elviselni a bíráskodók, hogy Mansfeld még a teljes reménytelenségben is szembe mert velük szállni”. A reménytelenségben is szembe mert velük szállni! A rendszer ezt nem hagyhatta: még 1959-ben is félnie kellett tőle. Ezért és így lett Mansfeld Péter 1956 vértanúja, jelképe és legendája – szögezte le a politikus.
Hende Csaba szerint emlékeznünk kell, mert a múlt él, a szabadság köztünk jár. Ha figyelünk rá, ha tudjuk mibe került, s ha mi is hajlandóak vagyunk megadni azt árából azt a részt, ami ránk esik, a miénk is lehet. Ne feledjük, Mansfeld Péter nagyon-nagyon sokat áldozott fel a szabadságért – fűzte hozzá. 1956 újra összekovácsolta a nemzetet a szabadságban. Sohasem látott közösséget teremtett szerte az országban származásra, társadalmi helyzetre, politikai gondolkodásra való tekintet nélkül – fogalmazott Hende Csaba.
(fidesz.hu)
|
