|
Ez egy kifejezetten jó hír, ami bőségesen ráfér a világ szériagyártású villanyautómezőnyének egyik első, de nem kizárólag pozitív jelzőkkel illetett képviselőjére. A C-Zerót illető dicséretek és kritikák ráadásul egyaránt arra látszanak utalni, hogy sokan még mindig nem egészen értik, miről is szól(na) a belsőégésű- és a villanyautózás közötti mentális paradigmaváltás.
Le szokták szólni a C-Zerót azért, hogy nem is Citroen, hiszen a Peugeot-nak és a Mitsubishinek is van ugyanilyen kisautója. Nos, akik ezt vetik a legendás - és mostanában ismét jó irányba haladó - francia gyártó szemére, azok még nem fogták fel: az elektromos tömegautók piacán szabványok, közös platformok és együttes erővel létrehozott hálózatok viszik majd a főszerepet. Azt kell mondanom: bárcsak még több gyártó fogna, fogott volna össze a villanyautó- és akkumulátorfejlesztésben - ezt egyébként egy Bosch által készített tanulmány is szóvá tette, sürgetve a töltők, akkumulátorok és egyéb alkatrészek szabványosítását.
(Ha pedig valaki már most egyedi építésű villanyautót akar, javaslom: forduljon például a milánói Cstagna céghez, ahol egy-kétszázezer euróért számos egyedi igényét kielégítik...)
Le szokták szólni továbbá a C-Zerót azért, hogy nem elég kényelmes, "olyan fapados", és hiányoznak belőle a jól megszokott luxusextrák. Számomra viszont mindez a kis francia elektromos autó egyik legnagyobb erénye: visszatér ahhoz a "nemes egyszerűséghez", amely egykor az autógyártás sajátja volt. Amit, ha sikerült volna megőrizni és ötvözni a technikai fejlesztésekkel az egyszerűséget és a kis összsúlyt, ma egy-két litert benzint fogyasztanának a középkategóriás autók. Arról nem is beszélve, hogy akik a luxust kifogásolják ebből a kis villanyautóból, talán el sem tudják már képzeni, hogy van - vagy legalábbis volt - az autózásnak egy eredeti funkciója: a helyváltoztatás. (Igen, voltak történelmi korszakok, amikor nem magamutogatásra, menőzésre, hanem közlekedésre tartották az autókat.)
Márpedig a C-Zero tökéletes közlekedési eszköz: városi agglomerációs magánhasználatra, de akár céges "kulcsosautónak" is. (Javasolnám MÁV felső- és középvezetőknek, ha már nem vonatoznak...)
Meg szokták ellenben dicsérni ellenben a C-Zerót, azért, hogy zéró emissziójú. Holott pontosan tudjuk: csak akkor - lenne, lehetne - igaz mindez, ha kizárólag megújuló energiából (nap, szél, víz) származna a hajtásához szükséges villanyáram. Márpedig ennek - legalább részbeni - eléréséhez még nagyon sokat kellene tenniük a kormányoknak, az energetikai cégeknek és akár az autógyártóknak is. Szóval, sok mindenért szidják a C-Zerót, ami nagyszerű benne, és dicsérik olyasmiért, ami - egyelőre - nem a sajátja. Az viszont, hogy létezik és elvben Magyarországon is beszerezhető belőle kisáruszállító változat, mindenképpen komoly érdem. A mindennapos villanyautózásnak ugyanis (nem csak az én) meggyőződésem szerint az egyik első, igazi kitörési pontja a rövid távú városi kisáruszállítás és egyéb nagyvárosi szolgáltatások lesznek. Márpedig ehhez nagyszerű társ lesz a Citroen C-Zero Van.
Bóday Pál
|
