|
Abdel Hakim Belhadzsot azzal a megbízással nevezték ki a líbiai fővárosban tevékenykedő felkelő csoportok élére, hogy azokat összefogva véglegesítse a felkelők uralmát Tripoli fölött.
Belhadzs az 1990-es években a Líbiai Iszlám Harci Csoportot vezette, amely szerepelt az ENSZ terrorszervezetekről készített listáján, és szoros kapcsolatot tartott fenn az al-Kaidával. Maga Belhadzs szót emelt a nyugati demokrácia ellen és a dzsihádot, a mohamedán szent háborút tartotta a győzelem megszerzése egyetlen lehetséges eszközének.
A Líbiai Iszlám Harci Csoport, vagy más nével Al-Dzsama al-Iszlámija az egyik legerősebb radikális frakció, amely dzsihádot hirdetett Moammer Kadhafi rendszere ellen is. Az ENSZ a szeptember 11-i terrortámadást követően vezette fel a csoportot a terrorszervezetek listájára.
A Líbiai Iszlám Harci Csoport 1995-ben alakult, és a MIPT online terrorizmus adatbázisa szerint főként azokból a líbiai fegyveresekből állt kezdetben, akik részt vettek a szovjet-afgán háborúban. Céljuk a közép-ázsiai konfliktust követően az lett, hogy iszlám államot hozzanak létre Líbiában. Ennek köszönhetően a szervezet két fontos célt tűzött ki: a Kadhafi rezsim megdöntését, valamint a nemzetközi dzsihádista harcban való részvételt.
Az al-Kaida még 2007-ben felvette “hivatalosan” tagjai közé a Líbiai Iszlám Harci Csoportot – Oszama bin Laden helyettese, aki mára a terrorcsoport vezetője lett, Ajman al-Zavahiri és az afganisztáni al-Kaida parancsnok, Abu Laisz al-Libi közleményben “szentesítette” a két szervezet kapcsolatát.
Zavahiri egyébként már korábban arra szólította fel az észak-afrikai szövetségeseit, hogy döntsék meg a tunéziai, algériai, marokkói és líbiai rezsimeket. Az al-Kaida azt követően került komoly ellentétbe Muammar Kadhafival, hogy a líbiai vezető lemondott a nukleáris programjáról. A Reuters hírügynökség szerint Zavahiri ezt követően közleményben támadta Kadhafit, aki a “keresztesek javára tett le nukleáris és vegyi fegyvereiről”.
Breuer Péter
Breuer Press International
|
