HÍREK
Belföld
Külföld
Sport
Autó-Motor
Életmód-Egészség
Bulvár
Gazdaság
Öko
Mozaik
eszközök:

Szigeti: A családirtás, kiterjesztett öngyilkosság
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztályának vezetőjével, Szigeti József r.alezredessel, a főosztály alá rendelt és 2010. szeptemberéig közvetlen vezetése alatt álló Életvédelmi Osztály - hétköznapi szlenggel élve „gyilkossági osztály” – hatáskörébe és illetékességébe tartozó, a főváros területén elkövetett életellenes bűncselekmények indítékairól, a minősített emberölések körülményeiről, fiatalkorú elkövetőkről, életveszélyes fenyegetésekről beszélgettünk. Szigeti József elmondta, hogy legjellemzőbbek, az alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett, indulati emberölések. Választ kaptunk arra is, hogy a „Columbo” filmekben látott, gondosan, precízen eltervezett gyilkosságok, szerencsére még mindig a forgatókönyvírók agyszüleményei.

Hogyan lehet napjainkban indíték szempontjából rangsorolni az életvédelmi területet érintő bűncselekményeket?

- Első helyen - rendőr-szlenggel élve -, még mindig az úgynevezett háztartási szurkálások vannak, vagyis a családtag sérelmére elkövetett életveszélyt vagy halált okozó testi sértések, illetve emberölések. Ezekben az esetekben a leggyakoribb indíték a szeszes ital túlzott fogyasztása, vagy annak valamilyen kényszerből adódó hiánya; esetleg életvitelből, élethelyzetből adódó egyéb konfliktus (pl.: gyerekelhelyezés, vagyonmegosztás, féltékenység, anyagi problémák, munkahelyi gondok stb.) vezet a kapcsolat megromlásához, amely sorozatos vitákat eredményez, és végül kenyértörésre kerül sor. Nem ritka, hogy teljesen hétköznapi jelenségek (pl.: vacsora vagy hétvégi ebéd elkészítésének körülményei) – melyeket egy erőszakos alapjellem, nem mindig tud kellőképpen a helyén kezelni – vezetnek a bűncselekmény elkövetéséhez. Első helyen tehát évtizedek óta, ezek az indulati bűncselekmények állnak.

Az utóbbi 10 év statisztikai adatai alapján, milyen tendencia jellemzi az életellenes bűncselekmények alakulását a fővárosban?

- Előre bocsátom, hogy a szóban forgó bűncselekmény kategóriákban elenyésző a látencia, ezért az ismertté vált életellenes bűncselekmények esetében kijelenthető, hogy az utóbbi 10 évben nem következett be növekedés.Ebben az időszakban, a legkevesebb elrendelt nyomozás 2009. évben volt - mindössze 20 esetben, amelyből 19 eljárás sikeres felderítéssel került befejezésre. A 2010-es esztendő már nem mondható ennyire „nyugodtnak”, mert 30 fölötti az elrendelt nyomozások száma. Az éves átlag 35 elrendelt nyomozás, de a 40–et még nem haladta meg.

Az utóbbi időben mely emberölések esetében merült fel, az „előre kitervelten elkövetett” minősítő körülmény?

- A 2011. júniusában történt, un. „csepeli kettős ölés” miatt folyamatban lévő nyomozás jelenlegi adatai alapján, további nyomozati cselekmények foganatosítása szükséges a nyomozás kezdeti szakaszában feltételezett előre kitervelt elkövetés bizonyítására. Ebben az ügyben egy fiatal hölgy a gyanúsított, és két idős személy sérelmére, úgynevezett lehúzásos bűncselekménynek indult az eset - a gyanúsított felajánlotta a két idős férfinak, hogy segédkezik a háztáji munkák ellátásában (takarít, bevásárol, megfőz stb.), azzal a hátsó szándékkal, hogy a sértettek bizalmát megnyerve, bizonyos szituációkat kihasználva, pénzt és értéktárgyakat tulajdonítson el. Végeredményként azonban, a gyanúsított mindkét idős férfit megfojtotta 5 nap különbséggel. Az első esetben büntetőeljárást megalapozó, tipikus kriminalisztikai helyszín, idegenkezűségre utaló nyomok, információk nem voltak, ezért közigazgatási eljárás keretében indult meg az eljárás. A holttest boncolása során derült ki, hogy az idős sértett erőszakos, idegenkezű halált halt. Sajnos, ekkor már a második, azonos módszerrel elkövetett emberölés elkövetését nem lehetett megakadályozni.

A helyszínen valóban semmilyen nyom nem utalt arra, hogy a bácsi nem természetes halállal távozott?

- Az első áldozat 92 éves, a második 76 éves volt. Ilyen korú személyek esetében, amennyiben a bejelentés, feljelentés adatai vagy az áldozat felfedezésének körülményei alapján az első néhány órában nem kerülnek elő bűncselekményre utaló nyomok, illetve nem merülnek fel olyan információk (pl.: a sértett ismerősi köréhez kötődő indíték) amelyek alapot adnak a büntetőeljárás megindítására, akkor ismeretlen okú, de természetes elhalálozást feltételezünk. Ilyen esetekben hatósági boncolásra kerül sor, melyeket igazságügyi orvosszakértők végeznek el, és a szabad szemmel látható szervi elváltozások, sérülések mellett, gyakran kiegészítő patológiai, toxikológiai vizsgálatokra is szükség van a halál okának egyértelmű megállapításához (mérgezés, stb.)Az első áldozat vonatkozásában ez a folyamat zajlott, amikor bekövetkezett a második bűncselekmény – így összeállt a kép: közeli helyszínek, azonos elkövetési módszer (gyenge, kisebb erejű fojtás eredményeként következett be a fulladás). Tehát ismeretlen elkövetővel szemben, bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt került sor a nyomozás elrendelésére és a rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges elkövetőként gyenge fizikumú férfit, vagy kisebb erőkifejtésre képes női elkövetőt kerestünk.

Mit lehet tudni erről a női elkövetőről?

- Osztrák-magyar kettős állampolgárságú nőről van szó, aki Ausztriában született és 2007 környékén telepedett le Magyarországon. Élettársi kapcsolatban élt Csepel-szigeten. A rendelkezésre álló adatok alapján az élettárs semmit sem tudott az emberölésekről, a gyanúsított egyedül követte el a bűncselekményeket - az egyik helyszínről mintegy 50 ezer forinttal távozott, a második esetben pedig, még ekkora összegről sem beszélhetünk.

Régebben nem volt jellemző, de most évről-évre felbukkan egy-egy olyan eset, amikor az elkövető egy teljes családot kiírt maga körül.

- Általában öngyilkossági szándék áll a háttérben, amit az elkövető végül kiterjeszt hozzátartozóira, esetleg közvetlen környezetére. Én úgy gondolom - elvonatkoztatva bármely vallástól -, hogy saját életével rendelkezhet mindenki, csak nagyon ritkán merül fel más személy felelőssége. Gyorsan hozzáteszem, hogy véleményem szerint az öngyilkosság sem elfogadható, adekvát válasz egy élethelyzetre, de mások élete felett semmilyen esetben nem dönthet senki. Amikor valaki a gyerekei életét kioltja, az mindenképpen hibás döntés, megfelelő indokot nem lehet találni erre a tettre. A magyarázat – amennyiben az öngyilkosság nem sikeres – általában az elme kóros működését sejteti. A nyomozás során szinte mindig kiderül, hogy az elkövetőnek pszichés problémái voltak, csak a környezetében senki nem vette észre az előjeleket, és bekövetkezett a tragédia.

Ha már arról beszélünk, hogy a családirtásos mészárlások hátterében elmebaj, egyfajta kiterjesztett öngyilkosság áll, van–e, arra nézve valami összefüggés, statisztika, hogy mondjuk, egy hideg-meleg front mennyire lehet befolyásoló tényező, egy ilyen cselekmény bekövetkeztében? Hiszen én például már nem egyszer hallottam, olyan orvosmeteorológia megnyilatkozást, hogy pl. az öngyilkosságok számával összefüggésben lehet.

- Vannak olyan időszakok, amelyek befolyásoló tényezőként hathatnak, növelhetik az öngyilkosságra való hajlamot, mint például a karácsony. Bár erre vonatkozóan statisztika nincs, de úgy véljük, hogy egy meleg front is - bizonyos fokban - hatással lehet ezekre a cselekményekre. Kifejezetten állapotrosszabbító - ahogy az előbb is említettem - ha fennáll egyfajta pszichés betegség, elmebaj. A szélsőséges időjárás még egy egészséges embert is meg tud viselni, ingerlékenyebbé válhat, sokkal hamarabb elveszíti az önkontrolt.

Nemrégiben azt hallottam, hogy a köztudatban teljesen más minősül különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésnek, mint a büntetőeljárás, a büntetőjog szempontjából. Nyomozati oldalról hogyan határozzák ezt meg?

- A laikus ember, egy „darabolós” gyilkosságnál - ahol az elkövető szerte-széjjel szedi és viszi áldozatát - hajlamos azt gondolni, hogy ehhez a tetthez bizony az elkövető különös kegyetlenségére volt szükség. A büntetőjog szempontjából, ha valakit például egy késszúrással megölnek, majd utána feldarabolják, akkor nem minősül különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésnek. Bizonyos értelemben reális magatartás, hogy az elkövető megkísérli, eltünteti a bűncselekménye nyomait, de holttesten elkövetve ez már nem minősítő körülmény, illetve újabb bűncselekményt sem valósít meg. A különös kegyetlenség megállapítása igazságügyi orvosszakértői véleményen alapul. A szakértő ebben a kérdésben vizsgálja például az alkalmazott eszköz típusát és az elkövetés során történt felhasználási módját, illetve körülményeit, az elszenvedett sérülések számát, súlyosságát, a sértett életkorát, egészségi és fizikai állapotát, illetve a sérülések elszenvedése és a halál beállta között eltelt idő nagyságát (pl.: hosszasan elhúzódó fulladás). A különös kegyetlenség megállapítására ezeknek a szempontoknak a függvényében kerülhet sor. A tűz például minden esetben különös kegyetlenségnek minősül, amikor valaki éghető anyaggal önti le az áldozatát és felgyújtja, vagy egy zárt helyiséget gyújt az életben lévő sértettre. Az utóbbi években erre nem volt példa.

Fiatalkorúaknál mennyire jellemzőek az életellenes történetek? Hiszen, ha az úgynevezett „háztartási-szurkálásoknál” az alkohol a leggyakoribb kiváltó ok, akkor a fiatalkorúknál laikus szemmel nézve meghatározó lehet a kábítószer. Sajnos a statisztikák azt mutatják, hogy ezekben a korosztályokban egyre jobban terjed az úgynevezett könnyűdrogok használata.

- Igen, náluk megjelennek a drogok is, de szerencsére nem jellemzően. A fiatalkorúak még mindig inkább a családon belüli erőszak elkövetői, vagy áldozatai. A közelmúltban egy 16 éves fiú szúrta halálra a nevelőapját, aki hosszabb ideje „terrorizálta”, verte a család összes tagját. Tulajdonképpen már elhagyta a családot és a közös otthont is, azonban az eset napján visszatért és az elkövető két kisebb testvérét fenyegette, kést nyomott a torkukhoz. Az anya ekkor nem tartózkodott otthon, a 16 éves fiú a testvérei védelme érdekében – jobb megoldást nem találva - kétszer hátba szúrta nevelőapját. Ebben az esetben felmerül a jogos védelmi helyzet, amely az elkövetés körülményei mellett, az előzmények alaposabb vizsgálatát is igényli. Ez a példa egy jellemző eset arra, amit egy fiatalkorú elkövethet.

Előfordult már, hogy életveszélyes fenyegetés miatt tett feljelentést nem vett komolyan a rendőrség és végül bekövetkezett a tragédia? Nem lehetne rendőrségi módszerekkel megelőzi ezeket a tragédiákat?

- Mit tesz a rendőrség? Amire van jogosultsága, amit a törvény megenged számára. Nincs két egyforma élethelyzet, így mindegyiket a maga körülményei között kell megvizsgálni. Vannak olyan előkészületi cselekmények, amelyekből nem feltétlenül lesz életellenes cselekmény, például emberölés előkészülete. Az emberölés előkészülete függ bizonyos körülmények kimerítésétől, amely cselekmények később az emberölés szándéka felé vezetnek - az elkövető a bűncselekmény végrehajtása céljából például vesz egy kést, egy baltát, vagy netán egy lőfegyvert. Való igaz, hogy a fenyegetések 1-2 százalékában valóban emberölés lehet a vége, ezt a néhány esetet kell tudnunk kiszűrni a többi, üres fenyegetőzés közül. Egy internetes vagy telefonos fenyegetés önmagában nem mindig teremt kellő alapot egy „életes” nyomozás elrendelésére. Annak érdekében, hogy az említett bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja igazolást nyerjen, a fenyegetésnek egyértelműnek, célzottnak, közvetlennek kell lennie, amely alkalmas arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen, illetve a kivitelezés bizonyos fokú megtervezettségét is bizonyítani kell. A komolyan vehető eseteknél mindig találni lehet egyfajta előzményt, egy lehetséges indítékot (gyerekelhelyezés, vagyonmegosztás, szerelemféltés, üzleti-, elszámolási vita). Ezeket a helyzeteket a nyomozások során a lehető legrészletesebben kell feltárni, azonban gyakran még maguk a sértettek sem közlékenyek – általában senki sem szereti a „családi-szennyest” kiteregetni…mondjuk egy félrelépést nagydobra verni.

Néhány éve azonban a magyar büntetőjogban is megjelent a „Zaklatás” bűncselekmény, amely egytől akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetni rendeli azt, aki megfélemlítés, vagy a magánéletbe, illetőleg mindennapi életvitelbe való önkényesen beavatkozás céljából, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik. A zaklatás bűncselekmény minősítő körülményei: - személy elleni erőszakos (a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő, veszélyeztető cselekmény) vagy közveszélyt okozó, büntetendő cselekmény elkövetésével fenyegetés vagy ilyen jellegű esemény bekövetkezésének látszatára való törekvés; házastárs, volt házastárs, élettárs, volt élettárs, illetve az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére történt elkövetés.

Egyre fejlettebb módszerek állnak a rendőrség rendelkezésére az ügyek felgöngyölítésében. Segíthet ez, mondjuk egy 10 évvel ezelőtti lezáratlan ügy megoldásában? Hiszen tíz év alatt sokat fejlődtek az esetleges felderítéshez szükséges eszközök.

- Nemrég elfogtunk egy gyilkost, egy 36 éves román férfit, aki 17 évvel ezelőtt, 1994-ben Óbudán megölt egy 60 éves építési vállalkozót. A helyszínen olyan ujjlenyomatokat rögzítettünk, amelyek a bizonyossággal közel határos módon az elkövetőtől származhattak, aki a gyanú szerint valamelyik szomszédos országból származott. Miután tudomást szereztünk arról, hogy a román hatóságok is fejlettebb daktiloszkópiai nyilvántartást vezettek be, összehasonlító vizsgálat céljából elküldtük az ujjlenyomatokat, amely nyomozati cselekmény eredménnyel járt. Egyébként az összes megoldatlan emberölési ügyet rendszeresen elővesszük és minden rendelkezésre álló, törvényes eszközzel igyekszünk az elkövetőket felderíteni.

Bagi László


Fotót készítette: Szigeti József privát
Nyomtatható változat

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: ahirlap.hu


Adatvédelem      Jogi nyilatkozat

Copyright © 2010. D.Design Studio - Minden jog fenntartva!