|
„Amíg több mint húsz sarkalatos törvény elfogadása vár ránk december végéig, nem tudunk lassítani. Azokkal az érvekkel, hogy a törvényhozás menetrendjét a megszokott állapotába kell visszaállítani, amikor is kevesebb a parlamenti ülés, alaposabb a javaslatok áttekintése - beszéltünk erről házelnök úrral négyszemközt is -, maximálisan tudok azonosulni" - fogalmazott Lázár János az interjúban arra reagálva, hogy többen kritizálták a törvényalkotási tempót. Felhívta a figyelmet arra, hogy annak, hogy január elsejével hatályba léphessen az új alaptörvényt, az a feltétele, hogy meglegyenek a sarkalatos törvények. Ha nem lesznek meg, káosz lesz – jegyzete meg Lázár János, hozzátéve: olyan mértékben változik az EU és az ország gazdasági környezete - nem házon belül, hanem házon kívül -, hogy az a kormány számára napi cselekvési szükségszerűséget jelent. A frakcióvezető szerint vannak olyan kérdések, amelyeket tizenöt éve táncoltunk körbe-körbe, és senki nem mert dönteni. A választójogi törvényt vagy a nyugdíjrendszer átalakításának a kérdését említette példaként a politikus.
Emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt a szocialisták csődben hagyták itt az országot, ezért egy év rendrakás következett. Sokkal rendezettebb állapotok vannak az állami szektorban, a magyar gazdaságban, mint tavaly. De megváltoztak a külső körülmények. Az európai gazdasági térben pedig most olyan bizonytalanság tapintható, hogy a lét és nemlét, az összecsuklás határán áll a kontinens gazdasága. Öngyilkosság lenne, ha korlátoznánk a kormány mozgásterét bürokratikus szabályokkal a törvényalkotásban – fogalmazott Lázár János. Hozzátette: a kormánynak olyan lehetőséget kell biztosítani, hogy ha az Európai Unióban pénteken gazdasági és pénzügyi, rendkívüli krízishelyzet alakul ki, akkor mi az azt követő hétfőn már törvényt alkothassunk, amely megvédhet minket az összeomlástól.
Az egyházügyi törvény kapcsán kifejtette: az 95 százalékban készen volt, és elfogadták az egyházak, az ellenzéki pártok sem vonták kétségbe a fogalmi rendszerét, azt például, hogy mi az egyház definíciója. A vita az 5 százalékon tört ki: ki van a listán, és ki dönt a listáról – tette hozzá. Aláhúzta: a Fidesz elnöksége valóban felülírta azt a koncepciót, amelyet a kereszténydemokraták az egyházzá válás feltételeként megszabtak. Az, hogy mi a nyitott kérdés, beazonosítottuk. Lépni kellett. Dönteni kellett – fogalmazott a Fidesz frakcióveztője.
Lázár János az interjúban kitért arra is, hogy az ország a szocialisták nyolc éves kormányzása alatt elveszítette azt a képességét, hogy türelmes legyen a politikával szemben. A frakcióvezető szerint vagy megvan egy döntés, vagy nincs meg. E tekintetben szerinte a Fidesz óriásit kockáztat, ha 2014-ben nem tudja a választóknak azt a kérdését megválaszolni, hogy: „mit kezdett a kétharmaddal”. Erre nem lehet azt mondani, hogy: „azért nem lettünk sikeresek, mert egyeztetni kellett, mert elméleti vitákat kellett folytatni” – jegyezte meg. A frakcióvezető leszögezte: ma Magyarországon a választópolgárok azt akarják, hogy változzon meg az ország, és nincs türelmük kivárni. A politikai elit azt gondolja: túl gyors volt az elmúlt 12 hónap, az emberek pedig azt mondják, alig történt valami egy év alatt – fogalmazott Lázár János.
www.fidesz.hu
|
