|
Edwin van der Sar, az Albatrosz: Aki már egyszer is vezette kapura a labdát a holland sztár ellen, az tudja, hogy ilyen szélesre tárt karok mellett-fölött nagyon nehéz elrúgni a labdát, de a sarkok felé is remekül röpköd a ManUnited egykori sztárja. A világ legnagyobb szárnyfesztávolságú madara ezért igazán találó jelzője a hosszú kezű van der Sarnak.
Dani Alves, a Madárpók: A Barcelona brazil védője a kevéssé hízelgő Madárpók becenévre hallgat, de biztosan nem azért, mert úgy szaladgál, mint a pók a falon. A legtöbben félnek a nagy pókoktól, ahogy a csatároknak sem nagy élmény Alvesre vezetni a labdát.
Carles Puyol, a Cápa: Hát igen, akire egyszer Puyol rátapad, azt nem engedi el a Barcelona és a spanyol válogatott védője, és nagyjából annyira ad kegyelmet, mint egy vérszomjas cápa. Minden csatárnak ésszerű fejben tartania a régi mondást: „Ha a cápa a tenyeredből eszik, a lábadból is fog!”
Michael Essien, a Bölény: A ghánai védekező középpályásra csak rá kell nézni, hogy az emberben kétségek merüljenek fel: bölény ez vagy bivaly, esetleg bika? Egyikkel sem kellemes az ütközés. A Chelsea játékosa nem cáfol rá becenevére. Ütközik, hajt, küzd, erős és kitartó.
Julio Baptista, a Fenevad: Az meg milyen állat? Olyan, mint Julio Baptista. Erős, nem ad kegyelmet, és úgy csap le a lehetőségre, mint egy igazi bestia. Ha megindul, nem lehet megállítani a Málaga támadó középpályását.
Maxi López, a Tyúk: Különös becenév egy férfinak, és nem is túl hízelgő. Valamikor López nagy reményekkel, sok pénzért érkezett Barcelonába, de nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket. Hosszú évek teltek el, és úgy látszott, elveszítette a góllövő cipőjét. A tyúk szánalmas szerepre kényszerült. Végül az argentin klasszis Cataniában újjászületett, sorra rugdossa a gólokat.
Sebastian Giovinco, az Atomhangya: Különleges rovar az atomhangya, mert bármilyen kicsi is, az ereje eszméletlen. Bár a híres rajzfilmhős nálunk Atom Anti néven futott a tévében, azért mégis helye van a díszes állatseregletben a Juventus apró játékosának, aki immár az olasz válogatottban is bemutatkozott.
Raúl Tamudo, az Egér: Ez az egér, bár már elmúlt 33 éves, még mindig harap. Hol van az az idő, amikor a spanyol válogatottban is villogott?! Ebben a szezonban is szépen termelt a Real Sociedadban Tamudo, aki talán azért kapta az Egér becenevet, mert arról vált híressé, hogy a leglehetetlenebb helyzetekből is be tudott találni.
Jefferson Farfán, a Fóka: A Schalke perui csatára egész formás kis fóka. Eredetileg a szintén futballista apukájának járt ez a becenév. Most már saját jogon viseli a nevet, és a névadójával ellentétben meglehetősen ügyesen mozog a szárazföldön.
Alexandre Pato, a Kacsa: Becenevét nem azért kapta a Milan gólerős brazil csatára, mert totyogós volna, hanem azért, mert szülővárosa neve Pato Branco (fehér kacsa). A becenév ráragadt, azt pedig biztosan kevesen tudják, hogy eredetileg Alexandre Rodrigues da Silva állt a személyijében.
Lionel Messi, a Bolha: Messi természetesen az apró termete miatt kapta a becenevét, akkor, amikor még igazán apró volt. Azóta „jócskán” megnőtt, hiszen 169 cm. Az viszont biztos, hogy nagy szüksége van az ugrótudományra, amikor a rátámadó védők elől kell kapkodnia a lábát az apró bolhának, aki már most nagyobb, mint egy oroszlán.
Bagi László - Pesir Albert
|
