|
Orbán Viktor beszédében elsőként arra emlékeztetett, hogy amikor 2002-ben elhagyta az európai miniszterelnökök körét - ahol a kontinens jövőjéről a legmagasabb szinten szólt a diskurzus - rendkívül optimista volt az unió. Mint fogalmazott, túlzottan bizakodó volt a miniszterelnöki tanács, melynek minden tagja úgy vélte, fantasztikus sikerek előtt áll az unió. A levegő tele volt bizakodással. Nem is ok nélkül - fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve: ebben az időszakban a hidegháborúban kettévágott kontinenst sikerült egyesíteni, sikerült létrehozni az eurót, és mindenki reális célnak tekintette azt is, hogy Európa legyen a világ legversenyképesebb területe.
Amikor 2010-ben visszatértem a tanácsba, nyomát sem találtam ennek a bizakodásnak, lelkesedésnek és optimizmusnak - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Véleménye szerint minden okuk megvolt az elégedetlenségre. "Az lenne a csoda, ha nem adta volna át helyét az optimizmus a pesszimizmusnak".
Olyan adóssághegyeket cipelnek a tagállamok a hátukon, amelyeknek a súlyát nem tudják megtartani - folytatta beszédét a miniszterelnök. Mint mondta, az EU-n belül rendkívül alacsony az aktivitási ráta, valamint az egész kontinenst egyre nyilvánvalóbban és egyre súlyosabban gyötri az a kihívás, ami az idősödésből és a gyermektelenségből fakad. Ez volt az a helyzetértékelés, ami a hátterét adta a magyar elnökségi program összeállításának - jelentette ki.
Orbán Viktor kiemelte: "nincs vesztegetni való időnk, nem lehet alibi-elnökséget létrehozni, ezért a magyar elnökség a legnehezebb kérdéseket célozta meg".
Ezek a következők voltak: a gazdasági kormányzás létrehozása az Európai Unióban, megelőzendő, hogy újabb és újabb nemzetgazdaságok essenek áldozatául az elhibázott nemzeti gazdaságpolitikának - szögezte le. Emellett célul tűzték ki az európai energiapiac létrehozása érdekében elérendő áttörést is. Az Európai Unió egy olyan gazdasági egység, amelynek energia szükségletét 55 százalékban az unión kívülről szerezzük be - emlékeztetett.
A magyar elnökség céljai között említette egy új európai pénzügyi szabályozórendszer megalkotását is, valamint a bővítési folyamat fenntartását. Mi, magyarok biztosak vagyunk abban, hogyha elveszítjük a területi értelemben vett, növekedésre való expanziós képességünket, akkor az visszaüt az Európai Unió gazdasági teljesítményére, önképére, világképére, és negatív módon befolyásolja a világgazdasági versenyben elfoglalt helyét - fűzte hozzá Orbán Viktor.
Célul tűztük ki, hogy az unió történetében először alkossunk meg egy romastratégiát - hangsúlyozta. Mint mondta, ennek az volt a kiindulópontja, hogy az Európában élő tízmillió roma polgár nem problémát jelent, hanem egy eddig kihasználatlan lehetőséget.
Nehéz, szinte lehetetlen megvédeni egy olyan gondolkodást, amely az EU-ban jelentkező munkaerőhiányt bevándorlással kívánja megoldani, miközben egyébként tízmilliós létszámban vannak a munkerőpiacba nem integrált, Európán belüli közösségeink - húzta alá a miniszterelnök.
Breuer Press International
|
