|
-A BRFK a közelmúltban akciót indított a rokkantkártyával visszaélő autósok ellen. Liptai Klaudia szintén a közelmúltbeli esete, amikor halott édesanyja rokkantkártyájával parkolt irányította most a jelenségre a figyelmet?
-Sokan megkérdezték, hogy ezzel a jelenséggel Liptai Klaudia esete miatt foglalkozunk-e, amire a válaszom egyértelműen: nem. Kétségtelen, hogy amikor egy közismert ember követ el bűncselekményt, akkor ez ráirányíthatja a figyelmet egy létező, aktuális problémára. De a mozgáskorlátozott parkoló kártyával történő visszaélés üldözésének a magyarázata ennél sokkal egyszerűbb. Amikor XII. kerületi kapitány voltam, akkor szembesültem a jelenséggel. A Hegyvidéken állandó gondot jelentett a parkolás. Nagyon nehéz arrafelé parkolni. Azt is láttuk, hogy nagyon sok a mozgáskorlátozottak részére kiállított parkoló kártya a műszerfalakon. Ekkor kiadtam feladatként, hogy ellenőrizzük a használat jogosságát, mivel ez egy három éves büntetéssel fenyegetett bűncselekmény, közokirat hamisítás. Aki más nevére szóló okmányt felhasznál, az bűntettet követ el. Helyenként természetesen ez egy időigényes feladat. Odamegy a járőr az autóhoz, látja a mozgássérült parkoló kártyát, hogy ellenőrizni tudja, meg kell várnia a gazdáját. Az elkövetők nagyon sokszor jönnek azzal a magyarázattal, hogy a hozzátartozójukat szállították, és ő fent van a szomszédos épületben. A járőr ekkor mondhatja, hogy rendben, akkor menjünk fel hozzá, és ilyenkor nagyon gyakran bukik az illető. Kiderül, hogy nem a hozzátartozót szállította, így nem jogosult a kártya használatára, tehát már meg is valósította a bűncselekményt. A XII. kerületben jó néhány büntetőeljárás indult, egy hét alatt tíz-tizenkettő. Néhányan közülük diplomás emberek, akiknek jogi ismeretek hiányában fogalma sem volt, hogy ezzel bűncselekményt követnek el, csak akkor szembesültek vele, amikor gyanúsítottként kihallgattuk, rabosítottuk őket. Ekkor lett nyilvánvaló számomra, hogy az emberek mennyire nem tudják, hogy ez nem csak egy kis huncutság, nem egy vétség, hanem szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett.
- Tehát a köztudatban a mai napig az van, hogy ha valaki megbukik, akkor semmi az egész csak egy kis ejnye-bejnye, egy szabálysértés, egy kis pénzbüntetés?
-Igen sokan így gondolják, de talán az akciónknak köszönhetően mára már kevesebben. Most fővárosi szinten foglalkozunk a problémával. Tavasszal érzékeltük, hogy valóban nagyon nagy az a szám, aki visszaél ezekkel a parkoló kártyákkal. Meghirdettünk egy akciót, és egy hét leforgása alatt 67 személlyel szemben indítottunk büntetőeljárást. Ennek kapcsán tartottunk egy sajtótájékoztatót is, hogy felhívjuk a figyelmet a törvénysértő gyakorlatra, mivel azt fel szeretnénk számolni. Akad , aki ezt eddig „megúszta”, de reményeink szerint most sokan észbe kapnak, és elállnak ettől a cselekménytől. Egyéb iránt az akciónak nem vetettünk véget, mert amikor nincs küldésük a járőröknek, akkor járják a kerületeket, és figyelik a parkoló autókat. Nincs olyan nap, hogy ne indulna ezzel kapcsolatos eljárás. Szeretnénk feltárni a dolog hátterét is, megnézni, hogy hol állították ki, melyek azok a kiállító helyek, ahol ez nagyobb számban előfordult. A Mozgássérültek Egyesülete üdvözölte az akciónkat: ám ők legfőképp egy jogszabályváltozásban látják a megoldást. Eddig a háziorvos is kiállíthatta az igazolást, ám ők azt szeretnék, ha csak szakorvos állíthatná ki, és egy bizottság állna a döntés mögött.
- Egy szakorvosi bizottság megoldást jelentene?
- Valószínűleg csökkenne az esélye, hogy nem jogosult is kártyához juthasson. A kormányrendelet egyébként eddig is úgy szólt, hogy súlyos mozgáskorlátozottnak kell lennie az illetőnek ahhoz, hogy ezt részére kiállítsák. Úgy gondolom, most ráirányítottuk erre a problémára a figyelmet azzal, hogy ezt napi szinten üldözzük.
- Mennyire jellemző az, hogy nagyértékű autók parkolna ilyen kártyával? Nekem például személyes tapasztalatom ez: - nagyértékű autóból kiszállnak életerős fiatalemberek, csinos lányok, és a műszerfalra a rokkantkátyát csapják ki egy laza mozdulattal.
- A mindennapokban tapasztaljuk, hogy egészséges, erőtől duzzadó emberek szállnak ki nagy értékű terepjáróból, luxusautóból, miközben a műszerfalon a mozgássérült parkoló kártya, és ez irritáló a jóérzésű embernek. Hivatalból üldözendő bűncselekményről van szó, tehát nekünk nincs mérlegelési lehetőségünk. Hozzátenném még, hogy a rendőrnek a büntetőeljárás megindításán túl joga van arra is, ha nem egy sima parkolóhelyen áll az autó, hanem egy kifejezetten mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyen, hogy szabálysértési eljárást is indítson, mert nem jogosult az illető arra, hogy e speciális helyen parkoljon. Így a büntetőeljárás megfejelhető még egy szabálysértési bírsággal, ami akár 100 ezer forintra is rúghat.
- Miben hirdetett még akciót a BRFK?
- Akciót hirdettünk május hónapban, aminek a nyomán azt tapasztaljuk, hogy visszaesett a rablások száma, a gépkocsi feltörések száma. A vagyon elleni bűncselekmények számában összességében visszaesés tapasztalható, ami a tulajdon elleni szabálysértésekkel kapcsolatos határozottabb fellépésnek köszönhető. Tehát, ha valaki ellop egy üveg italt, már emiatt bíró elé állhat, és akár elzárással is büntethető. A betörések azért meglehetősen nagy számban fordulnak elő, ezért májusban akciókat rendeltem el a betörések számának visszaszorítására.
- Felmerül bennem a kérdés, mivel leginkább a belvárosi kerületeket szerelték fel térfigyelő rendszerekkel, hogy ez nem szorít ki bizonyos bűnelkövetési típusokat a külvárosi peremkerületekbe?
- A közterületi bűncselekmények visszaszorulnak azokban a kerületekben, ahol térfigyelő rendszer működik, és látható módon sok a rendőr, de a betörést azért megcsinálják. A betörő az utcán feltűnés nélkül, normálisan közlekedik, utána bemegy egy lépcsőházba, és ott már nem látni, hogy mit csinál.
- Milyen jelentősebb bűncselekményeket sikerült még feltárni az utóbbi hónapokban?
- Elfogtuk azt a 36 éves román férfit, aki 17 évvel ezelőtt, 1994-ben Óbudán megölt egy 60 éves építési vállalkozót. A gyilkos akkor 19 éves volt, egy építkezésen dolgozott, ott ismerkedett meg későbbi áldozatával, majd felment a lakására, ahol nézeteltérésbe keveredett vele. Gyakorlatilag szétverte a férfi fejét, aztán az eset után eltűnt, ám senki nem tudta a nevét.
- Hogyan ölte meg az áldozatot?
- Az elkövető szexuális indíttatásról beszélt. Egyébként pedig 840 ezer forintja tűnt el az áldozatnak, és elvitte a BMW-jét, amit másnap megtaláltunk a VII. kerületben. Miután a gyilkos visszament Romániába, azután semmilyen bűncselekményt nem követett el, családot alapított. A BRFK anno, 1995-ben megszüntette a nyomozást, mivel nem sikerült megállapítani az elkövető kilétét.
- Ennyi év elteltével végül hogyan került elő mégis a gyilkos?
- A helyszínen olyan nyomokat rögzítettünk, ami teljesen biztos volt, hogy az elkövetőtől származnak. Felmerült, hogy Romániában új nyilvántartási rendszer van, és feltételeztük, hogy mivel Magyarországon nem találtuk, így valamelyik szomszédos országban lehet a gyilkos, így elküldtük a román hatóságoknak is az ujjlenyomatot.
- Ezek szerint ezeket az úgynevezett döglött aktákat nem hagyjátok porosodni, rendszeresen előveszitek azokat, úgyhogy nem lélegezhet fel egyetlen gyilkos sem, még évtizedek elmúltával sem?
- A megoldatlan emberöléseket rendszeresen időről, időre elővesszük. Volt egy ügyünk, amikor egy férfinak a felesége bejelentette, hogy el akar válni, a férfi bedühödött, és megölte a nőt, úgy hogy a szomszédban aludt a két gyerekük. A gyilkos még akkor éjszaka felhívta a legjobb barátját, hogy segítsen a bajban. Elvitte a hullát a csomagtartóban és a közölte a baráttal, hogy megölte az asszonyt. Elásták a barát garázsa előtt, és utána a tetejét lebetonozták. Ez a barát ekkor ezt megtette a barátságért. Azóta eltelt 13 év, és a két férfi között üzleti vita támadt, amin összevesztek. Az üzlettárs bemérgesedett, és eljuttatta a rendőrségnek az információt, mivel részére a bűnpártolás már elévült. Az apa anno a gyerekeknek azt adta be, hogy „anya lelépett külföldre egy másik férfival, soha többé nem fog jelentkezni, új életet akar kezdeni, ti már nem kellettek neki.” A gyerekek úgy nőttek fel, hogy édesanyjuk elhagyta őket, viszont apára mindig számíthattak. Gondoljunk csak bele, milyen lehet 13 év után azzal szembesülni, hogy akihez ragaszkodtál és felnevelt, iskoláztatott, melletted állt, arról egyszer csak kiderül, hogy ő ölte meg az anyádat, akit te gyűlöltél, mert itt hagyott. Majd kiderül, hogy mindez nem igaz, mert az apád ölte meg. Idén áprilisban volt egy gyilkosunk, aki a VIII. kerületben a főbérlőjét ölte meg. Berakta az ágyneműtartóba az áldozatot, akivel azért végzett, mert nem tudta fizetni a bérleti díjat. Az elkövetés után összetakarított, és lelépett. Négy nappal később az áldozat felesége eljött kutakodni, megérezte a szagot, és az ágyneműtartóban megtalálta a több napos hullát. A gyanú rögtön az albérlőre terelődött. A férfi bujkált, de a közvélemény számára nem ismertethető módszerekkel sikerült kézre keríteni.
- Ezek szerint ma már a titkos szolgálatok is sokat segíthetnek egy-egy ügy megoldásában?
- Azt gondolom, hogy megvannak a megfelelő tárgyi- és személyi eszközeink arra, ha egy menekülő elkövetőt el akarunk fogni. Mint például a decemberi kispesti fegyveres rablás harmadik elkövetőjét. A rablást jelmezekben követtek el, géppisztoly volt az egyik elkövetőnél, a banki alkalmazott egyből megnyomta a pánikriasztót, már amikor beléptek az elkövetők. Kettő a bankban, egy pedig a közelben figyelt. A rendőrök forró nyomon kiérkeztek. Két rabló pár millió forinttal elmenekült. A figyelő embert sikerült rögtön elfogni, üldözőbe vették a másik kettőt, kialakult egy tűzpárbaj, mivel a felszólítás ellenére a két elkövető tüzet nyitott. Az egyik elkövető a tűzpárbajban meghalt, a másik elmenekült. Őt 2 nappal később Zuglóba fogtuk meg a TEK segítségével, amikor éppen albérletet keresett. Benne volt a zsebében a zsákmányolt pénzből egy jelentősebb összeg, amin a jelzőfesték is rajta volt. Ezzel valószínűleg egy öreget akart megtéveszteni, akinek meg lehet magyarázni, hogy ezt ugyanúgy elfogadják. A férfi valamikor légiós volt, egy meglehetősen kemény, szikár ember. Elismerően csettintett a kollégák teljesítményére az elfogás kapcsán, hozzátéve, hogy „ezt nem néztem volna ki belőletek.”
- Miért van az, itt idősebb emberekre gondolok, hogy annak ellenére, hogy a bűnmegelőzési jelleggel számtalanszor elhangzik, hogy ne engedjenek be idegeneket a lakásba, bármit is mondjon az illető, hogy mégis rendszeresen áldozatul esnek a szélhámosoknak?
- Nagyon sok olyan egyedül élő, idős ember van, aki örül, hogy valakivel beszélhet. A trükkös lopásokat ezért tudják megvalósítani ezek a szélhámosok. Emellett sokszor még az is, aki már hallott a jelenségről, azt mondja, hogy ez az illető annyira jó benyomást tett rám, hogy ő nem lehet szélhámos. Nem hiszi el, hogy mindaz vele is megtörténhet, amit a híradásokban nap mint nap hall.
- Elég fordulatos pályafutás áll mögötted, nem tervezed, hogy ismét könyvet írjál, hiszen folyamatosan bővülnek a felderített, megoldott ügyek a hátad mögött?
- Egyelőre nem, de 125 éves a Magyar Detektívek Szövetsége, és ennek kapcsán jelent meg egy színvonalas kiadvány, amelyben nagyon sokan publikáltak. Engem is felkértek, mert hát ugye a Whiskys nem maradhat ki az elmúlt 125 évből, mert egy közismert, elhíresült sorozatrabló. 3-4 oldalban kérték, hogy foglaljam össze a történetet. Ezen kívül novellaszerű történetekkel is színesítették ezt a kiadványt. Nekem is van egy-két olyan történetem, amivel foglalkoztam annak idején, és aminek megírtam az emberi oldalát is.
- Ezek szerint az elkövetés tényén túl szeretsz az események mögé nézni, hogy mindez miért következett be, hogy hogyan jutott el egy látszólag normális, hétköznapi ember addig, hogy elvegye mondjuk egy másik ember életét?
- Igen, és temérdek ilyen történetem van. Megírtam például a „Szexrabszolga halála” című kis novellát, ami egy visszahúzódó, és eminens közgazdasági egyetemista fiúról szól, aki a sexhirdetéseket nézegette, és jelentkezett egy „domina úrnő keresi szolgáját” című hirdetésre. A helyszín az újpest Nyár utcában volt. A központi ügyelet szólt, hogy az utcán fekszik egy hulla, és van még egy hulla a VII. emeleten. Kimentünk a helyszínre, a közgazdász hallgató az úttesten feküdt. Egyértelmű volt, hogy korábban kiugrott az ablakon, és szörnyet halt. Felmentünk a lakásba, és egy 10 emeletes panel VII. emeletén be volt rendezve egy lakás úgy, mint egy középkori kínzókamra. Akasztófa, kaloda, ilyen buzogány, olyan buzogány volt látható. Ilyet addig csak régi várak múzeumában láttam, mint mondjuk Nagyvázsonyban. A lakás közepén pedig ott feküdt tetőtől talpig bőrszerelésben a prostituált, és össze-vissza volt kaszabolva. Rekonstruáltuk az eseményeket. A gyerek a hirdetésre érkezett. Azt kérte a prostitól, hogy verje őt, aztán azt, hogy szurkálja egy kicsit, és ettől a srác olyan extázisba esett, hogy lekaszabolta a prostituáltat. Amikor rájött, hogy mit tett, felöltözött, és kiugrott az ablakon. Én mindig a miértet keresem az ügyekben. Ezt a fiút gyerekkorában nagyon verte az apja. Ezért váltak el a szülei, mert az anyja nem tudta nézni, hogy mennyire brutálisan veri az apja. Az anyja nevelte, de a srácban az maradt meg valahogy, hogy akkor volt együtt a család, amikor verték őt. Úgy alakult ki a szexuális identitása, hogy ha őt bántalamzzák, akkor az egy kellemes érzés. Ilyen egyszerű. Egy jól tanuló fiatalember volt, akinek, ha nincs ez a gyerekkor, és ezt nem így dolgozza fel, akkor lehetett volna egy jóravaló közgazdász.
- Néhány gondolattal visszakanyarodva, a Viszkis rabló, vagyis Ambrus Attila és társa esetében is megnézted a dolog emberi oldalát, hogy mondjuk egy élsportoló, hogyan válik sorozatrablóvá?
- Természetesen igen. O. Gábor, aki a Whiskys társa volt, tavaly szabadult. A személyes érintettség kapcsán kíváncsi voltam, hogy O. Gábor, aki annak idején Bibliát kért a zárkájába, valóban megtért-e, mivel azt ígérte, hogy ő soha többé nem lép a bűn útjára. Hogy hogyan dolgozta fel a börtönéveket? Kijött a börtönből, és a buksija már azon járt, hogy újra bűncselekményt követ el. Viszont tartott attól, hogy itthon azért megkülönböztetett figyelem kíséri, ezért felvette a kapcsolatot egy korábbi zárkatársával, aki Németországban, Mannheimben élt. Azt találta ki, hogy felnyomnak egy ATM automatát. Az általunk adott információk alapján a mannheim-i rendőrök tetten érték. Tehát most Németországban ül O. Gábor, a Whiskys rabló társa. Neki nem sikerült jó útra térnie, reméljük, hogy Ambrus Attila, aki jövőre szabadul kedvezménnyel, más utat választ és kevesek egyike lesz, aki levonta a megfelelő következtetéseket.
- A West Balkán ügy kapcsán hihetetlen gyorsasággal állította elő a BRFK a felelősöket!
- Én a West Balkán ügyre nagyon büszke vagyok. A maga nemében példátlan eset volt. Amikor a tragédia történt, éjjel fél egykor csörgött a telefonom. A tavaly július 1-ei kinevezésem óta talán, ha kétszer-háromszor voltam otthon Zalában, ebből ez volt az egyik alkalom, azonban hamar vehettem a ruhámat, mert hívott az ügyelet. Háromnegyed egykor már Budapest felé hajtottam, kettőkor már a helyszínen voltam. Három kislányt tapostak agyon, de éreztem, hogy ez egy meghatározó ügy, ami kihatással lehet a későbbiekre is. Három kislány vesztette életét az emberi kapzsiság miatt, mert ezt már akkor lehetett tudni, és azt is, hogy ennek a halálesetnek felelősei is vannak. A miniszter úr rendkívüli értekezletet hívott össze és azt mondta, hogy példátlanul gyors, két hetes határidőt ad, hogy az ügy iratait átadjuk az ügyészségnek a teljes felelősségi kör megállapításával.
- Ez nem lehetett egy egyszerű feladat!?
- Hát nem, mert számos szakértővel kellett alátámasztani egyénenként a felelősséget. Mi két hét alatt leadtunk egy 7500 oldalas vizsgálati anyagot. Meggyőződésem, hogy még soha nem volt példa annak előtte, hogy két hét alatt ilyen mennyiségű és minőségű anyag elkészüljön. Az ügyészek az átvételkor is elismerően nyilatkoztak, ilyet még ők sem igen láttak. 15 nyomozó dolgozott éjjel-nappal az ügyön, és 11 szakértőt rendeltünk ki. Nyolc személy felelősségét állapítottuk meg halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetésben. Az üzenet az akart lenni, hogy nem lehet szembemenni a törvényekkel, és akik ezt kijátszották, bűnhődjenek. Az ügyészség mára vádat emelt, és már a bíróság előtt az akta. A nyolc emberből négy az, akinek a halálos tömegszerencsétlenség okozása megáll, de ezt nagyjából sejtettük is. Ez egy szép eredmény. Tudom, hogy a három áldozatot már nem lehet feltámasztani, de innentől kezdve ellenőrzéseket tartottunk, nagyon sok helyet bezárattunk, ahol kijátszották, és visszaéltek a jogszabályi előírásokkal. Úgyhogy ráirányította a figyelmet egy meglévő problémára. A West Balkánba például hivatalosan 307 embert engedhettek volna csak be egyszerre, ha lett volna engedélyük, ehhez képest a tragikus rendezvény szervezői 4000 karszalagot szerettek volna eladni. A szórakozóhelyre a tragédia éjszakáján 2900 embert engedtek be. A szakértő véleményekkel alátámasztva ez azt jelentette, hogy egy emberre mindössze 30 négyzetcentiméternyi hely jutott. Volt olyan tanú, aki elmondta, hogy amikor a tömeg magával sodorta, nem érte a földet a lába, lebegett. A három lányt a lépcsőkön taposták agyon. Borzasztóan hangzik, de nem vették észre, hogy a lábuk alatt fuldoklik valaki, így a lányok 8-10 percet is szenvedtek a haláluk előtt.
- A Viszkis rabló után itt az élelmiszerboltok réme a „Füves-rabló”. Gondolom rá sem véletlenül ragasztották a rendőrök ezt a ragadványnevet?
- Ha Ambrus Attilát, aki a támadások előtt alkoholt fogyasztott, Whiskys rablónak, akkor ezt a férfit füves rablónak hívhatják. 26 esetben rabolt ki, illetve kísérelt meg kirabolni kisebb vegyesboltokat és pékségeket. A támadó általában vásárlást színlelve ment be az üzletekbe, majd egy valódihoz hasonló játékfegyverrel megfenyegette az alkalmazottakat és készpénzt követelt. A bűncselekmények közben senkit nem bántott, ha megzavarták, inkább elmenekült. Budapest rendőrfőkapitánya február 22-én 500 ezer forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel: az összeget ki is fizetik, ugyanis a híradásokban közzétett felvételekről valaki felismerte a férfit és pontos információkkal szolgált róla. Kihallgatásán beismerő vallomást tett: elmondta, hogy korábban külföldön dolgozott, de megszűnt a munkahelye, ezután Budapesten keresett állást, de nem járt sikerrel. A férfi ellen kábítószerrel való visszaélés miatt is eljárás indult, ugyanis saját bevallása szerint minden bűncselekmény előtt marihuánát fogyasztott, hogy oldottabb legyen. De megemlíteném az úgynevezett „Nagy fülű” rablót is, aki 2008-tól 2011. márciusi elfogásáig 8 pénzintézetet fosztott ki sikeresen. A férfi a biztonsági kamerák róla készült felvételei alapján kapta a gúnynevet. A férfi munkanélküli, majd miután nem tudott elhelyezkedi, bankrablásra adta a fejét. Családja környezete mindvégig úgy tudta, hogy dolgozik. Az elkövető reggelente elment otthonról, mintha munkába menne. Leadta a gyermekét az óvodában, majd a napját egy közeli lépcsőházban töltötte. A rabolt pénzekből pedig biztosította a korábbi kb. 300 ezer Forintos nettó jövedelmét a családi kasszába.
- Az egyre fejlettebb titkosszolgálati módszerek, a mobiltelefon elterjedése egyre hatékonyabbá teszi a felderítéseket. Egyre gyakrabban hallani, hogy a rendőrség, már a bűncselekmény eltervezésének szakaszában, mielőtt még az elkövetők a tettek mezejére lépnének, lekapcsol bűnbandákat. Mióta a BRFK-ra kerültél, volt erre példa?
- A rendőrség "kitüntetett figyelemben" részesíti azokat, akik bűncselekményt akarnak elkövetni, ez a csoport is így került a rendőrség látókörébe. Sokan vannak, akik komoly bűncselekmény elkövetésére készülnek, ők is a Szombathelyen elfogottak sorsára számíthatnak. Négy, 30-40 év közötti budapesti férfi a fővárosban tervezett meg egy bűncselekményt, és kizárólag azért érkeztek Szombathelyre, hogy kirabolják a pénzszállító autót. Az elkövetők felosztották egymás között a szerepeket: volt, aki a pénzszállító mozgását figyelte, ketten "police" feliratú mellényben és nyakban viselt rendőrigazolvánnyal akarták megállítani az autót, és a negyedik ember a helyi vasútállomáson várta társait, hogy elmenekülhessenek. Egymás között a kapcsolatot rádión tartották, lopott személyautóval érkeztek a helyszínre, rendőrigazolvány-utánzattal, golyóálló mellénnyel és parókával rendelkeztek. Szakmailag úgy ítéltük meg, nem veszélyeztethetjük Szombathely belvárosának lakóit, a járókelőket, a pénzszállítók életét, testi épségét azzal, hogy megvárják a támadás végrehajtását, ezért fogták el őket még az "előkészületi szakban". A rendőrségnek ugyanis információja volt arról, hogy a támadók a náluk lévő éles lőfegyvert használni is fogják a rablás során. Nem értesítettük előzetesen a pénzszállító céget az akcióról, a pénzszállító embere gyanútlanul érkezett a bankhoz, azonban a rendőrök tudták, nem fogják engedni, hogy az autó elinduljon. De így is rablás előkészületével, jármű önkényes elvételével, lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel, egyedi azonosító jel meghamisításával gyanúsítják az elfogott négy embert. A BRFK kezdeményezte előzetes letartóztatásukat. Bár Vas megyében fogták el a gyanúsítottakat, az ügyben a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya jár el. Mind a négyen voltak már vagyon elleni bűncselekmény miatt eljárás alá vonva, bűnözésből tartják fenn magukat. Akad köztük olyan, aki súlyos fegyveres rablásért több évet is ült már, sőt, egyikük kapcsolatba hozható egy 2006-os, a XII. kerületi Alkotás úton történt pénzszállító-rablással.
Mindezek az esetek azt mutatják, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi állománya eredményes harcot folytat a bűnözés ellen. Minden nyűgünk és bajunk ellenére sikerélményeink vannak, és ez nagy hajtóerőt jelent a jövőt illetően. Hiszek benne, hogy a rendőri hivatást egyre többen elismerik. Számomra mindenesetre több, mint másfél évtized után is a legszebb hivatás maradt…
Bagi László
|
