Moszkva mielőbb szeretné újjáépíteni iraki kapcsolatait a gazdaság minden szférájában, többek között a katonai és a technológiai együttműködés terén is. „Megbeszéljük az orosz vállalatok lehetőségeit Irakban, beleértve a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást, a közlekedést, az energiahordozók kiaknázását, és számos további területet” – nyilatkozta utazása előtt Lavrov. A találkozó után a külügyminiszter úgy vélekedett, a két állam készen áll arra, hogy magasabb szintre emelje bilaterális kapcsolatait.
A tárgyaláson fontos téma volt az észak-afrikai és közel-keleti helyzet is. Lavrov párhuzamot vont a 2003-as iraki beavatkozás és a jelenlegi líbiai műveletek között, valamint (az elmúlt hetekben már sokadjára) kifejtette, hogy Oroszország egyértelműen elítéli az intervenciós törekvéseket és a katonai erő alkalmazását a térségben. A külügyminiszter „elfogadhatatlannak” minősítette a külső megoldási javaslatok fegyveres kikényszerítésének kísérletét.
Az iraki látogatás illeszkedik abba a politikába, amit Oroszország a jázminos forradalmak hatására a Közel-Keleten alkalmaz. Moszkva befolyása a térségben a Szovjetunió széthullása óta meggyengült, érdekei azonban jelenleg is sok szállal kapcsolják össze a régióval. A várható politikai átstrukturálódás, különösen a nyugati beavatkozással szembeni ellenállással párosulva, a közeljövőben egyértelműen Oroszország malmára hajthatja a vizet.
www.kitekinto.hu
|