|
Az ünnepség azonban nem telt el mindenhol problémamentesen. A Kitekintőn már jeleztünk, hogy Ukrajnában a szovjet (győzelmi) szimbólumok miatt a jeles nap társadalmi ellentétekkel fenyeget. Hétfőn délután valóban elszabadultak az indulatok Lvov városában.
Ukrajna igencsak megosztott mind a Szovjetunió megítélését, mind a II. világháborút illetően. Amíg az ország keleti fele némi nosztalgiával tekint a szovjet államalakulatra, addig a nyugati fele annak minden emlékét ki akarja törölni az emlékezetből. Ilyen emléket jelentenek a győzelem napi lobogók és más volt szovjet szimbólumok, amelyekkel megtelnek az utcák május 9-én.
A lvovi városvezetés (Ivano-Frankovszkhoz, Ternopolhoz és Luckhoz hasonlóan) jelezve ezt az ellentét, februárban betiltotta a szovjet szimbólumok használatát a város területén. Ezzel ellentétes döntést hozott azonban április utolsó harmadában az ukrán parlament, amely épp ellenkezőleg, gyakorlatilag egy szintre emelte a Győzelem Napján a győzelmi vörös lobogót az ukrán nemzeti zászlóval, és megengedte az egyenrangú használatát a kék-sárga zászló mellett.
Előre sejteni lehetett, hogy a nyugati országrészben a helyzet igen robbanékony, és a helyi nemzeti érzelmű csoportok nem fogják hagyni a sarló kalapácsos vörös zászlók lengetését az utcákon. Mivel a városvezetés tilalmat rendelt el, a keleti országrész néhány pártja (feltehetőleg az ukrán Kommunista Párt berkein belül) viszont előre jelezte, hogy felvonulást szerveznek tiltakozásképpen Lvovban, ráadásul egy 30 méteres vörös lobogót is hoznak magukkal.
A lvovi hatóságok megijedtek a kibontakozó fejlemények lehetséges következményeitől, és fejre állították a város rendvédelmi szerveit, ezen kívül tiltást hirdettek a pártok által szervezett tömegrendezvényekre.
A II. világháborút megélt, már jóval 80 év fölötti veteránokat így hétfőn a következő kép fogadta Lvovban: a legfontosabb háborús megemlékező helyeket a speciális rendvédelmi alakulatok sűrű gyűrűje vette körül. A veteránok megpróbáltak bejutni az elhunyt katonák sírjaihoz, a rendőrség azonban „saját biztonságukra hivatkozva” nem engedte őket.
A legnagyobb megpróbáltatás azonban a továbbiakban várta a megemlékezőket, amikor a felvonulók a háborús emlékhely, a „Dicsőség Dombjához” mentek, ahol a Győzelem Nap alkalmából Lvovban is meggyújtották az örök lángot. A rendőrség tömegén kívül a sírhely környékére sereglettek össze az ukrán nacionalisták is, akik az elhaladó, idős veteránokat bekiabálásokkal sértegették, és közben megpróbálták letépni a György szalagjaikat. Azokat pedig, akik a megemlékezők védelmére keltek, leköpték és megverték, a veteránok szeme láttára pedig elégették a győzelmi vörös lobogókat.
A képsorok bejárták az orosz televíziós csatornákat és az oroszországi ünnepségek mellett címlapra kerültek az internetes médiában is. A televíziós újságírók azt is kiemelték, hogy a lvovi rendőrség nem akadályozta meg a nacionalista tüntetőket a veteránok zaklatásában és a zászlók elégetésében, ami azért valószínűleg ebben a formában nem teljesen igaz, ugyanis a szemtanúk által Twitteren megosztott leírások szerint a rendőrség keményebb fellépésre a tüntetők erőszakkal reagáltak, és kövekkel és füstbombákkal támadtak rá speciális rendvédelmi alakulatokra. A kérdés így a jelek szerint diplomáciai bonyodalmakkal is fenyeget Ukrajna és Oroszország között, a Győzelem Napja ugyanis Oroszországban egyfajta szakrális, megkérdőjelezhetetlen ünnep, és a háborút megélt veteránok zaklatását Kreml valószínűleg nem fogja jó néven venni.
www.kitekino.hu
|
