Hitler 1941. június 22.-én megtámadta a Szovjetuniót. Mintegy hárommillió katonával kísérelte meg Moszkva és Leningrád elfoglalását. A támadás váratlanul érte a Szovjetuniót, így Hitler csapatai nagy terülteket foglaltak el, bevették Kijevet és Moszkva alá jutottak. A moszkvai csatában azonban súlyos vereséget szenvedtek, az ellentámadás 400 km-re vetette vissza a német seregeket. 1942 nyarán a fasiszta csapatok újabb offenzívát indítottak, el akarták foglalni a Kaukázust, s délről átkarolni Moszkvát. Szeptemberben elértek a Volgához, megkezdték Sztálingrád ostromát. A szovjet sereg azonban heves ütközetekben megadásra kényszeríttette a német hadsereget, majd ellentámadásba ment át.
A volgai csata fordulatot hozott az egész háború történetében; most a szovjet hadsereg ellencsapásai következtek. Az újabb német kísérlet 1943 nyarán Orjol-Kurszk térségben teljes kudarccal végződött, 1943 végére felszabadult Kijev, 1944 elején végetért Leningrád 900 napos ostroma. 1944 őszén felszabadult a Baltikum. A szovjet csapatok hazájuk felszabadítása után Berlinig üldözték az ellenséget. 1944-ben kilépett a háborúból Románia, Bulgária, Finnország. Felszabadult Jugoszlávia, 1945 áprilisában Magyarország. 1945 május 2-án kitűzték a berlini Reichstagra a szovjet zászlót.
A szovjet hadsereg az Elbánál találkozott a nyugati szövetséges csapatokkal. Május 9.én Európában véget ért a háború.
A háborús győzelmekben jelentős szerepet játszottak a Szovjetunió marsalljai: Zsukov, Malinovszkij, Konyev, Grecsko, Tyimosenko, Tolbuhin.
A fasizmuson aratott győzelemért a Szovjetunó súlyos árat fizetett. A németek a háború során 20 millió embert, 1710 várost, több mint 70 000 falut pusztítottak el.
Bagi László - Pesir Albert
www.9may.ru
|