- Húsz évvel a rendszerváltás után végre nemcsak elértünk egy történelmi lehetőség kapujáig, most át is léptünk rajta, élni tudtunk a lehetőséggel - jegyezte meg Schmitt Pál.
E törvényben a társadalmi együttélés fő szabályai, jogai és kötelességei, illetve nemzeti hitvallásunk összegeződik, ezért ez mindannyiunk közös ügye. Mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvényünk született. Olyan, amelyre a magyarok büszkék lesznek, megőrzi alkotmányos hagyományaink minden eddigi erényét, és hozzáteszi azt, amit mi XXI. századi magyarok fontosnak tartunk - jegyezte meg.
Schmitt Pál szerint erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben a szabadságjogok összegezése az európai alapjogi chartára épült. Az államfő ugyanakkor arra is figyelmeztetett, a jog csak a jobb élet esélyét adja meg, semmit el nem végez helyettünk, semmit el nem ér nélkülünk. Az alaptörvénnyel a jövőnek csak az alapjait raktuk le, rajtunk áll, hogy milyen sorsot építünk magunknak. A magyarok nemcsak a törvény előtt egyenlők, hanem a törvény szellemének meghatározásában és végrehajtatásában is.
"Legyen béke, szabadság és egyetértés. Adja Isten, hogy így legyen" - zárta szavait az államfő.
Breuer Péter
|