|
A délszláv ország kormányfője és köztársasági elnöke egyaránt elfogadhatatlannak nevezte a büntetések mértékét, Jadranka Kosor pedig azt is hozzátette, hogy Horvátország nem hagyhatja ennyiben a történteket, s mindenképpen meg kell fellebbezni az elsőfokú eljárás végkimenetelét. A miniszterelnök asszony azt a véleményét is kinyilvánította, az Oluja (vihar) hadművelet teljes mértékben legitim katonai akció volt, melynek nem etnikai tisztogatás volt a célja, hanem az ország területi egységének helyreállítása.
A Hágai Törvényszék viszont bizonyítottnak vélte, hogy az 1995 augusztusában indított katonai akció előtt Franjo Tuđman Horvátország akkori elnöke egy találkozó alkalmával arra hívta fel a katonai vezetés figyelmét, hogy a fegyveresekkel együtt eltávolíthatják a szerb civileket is a Krajinából. Ennek kapcsán Hága tudatos tisztogatási akcióról beszélt, melynek tevékeny részese volt az az Ante Gotovina, akit Horvátországban ma is hősként tisztelnek azért, mert kisöpörte a szerb agresszorokat a délszláv állam területéről.
Az egykori idegenlégiós személyisége és rejtélyes múltja sokakat megoszt Horvátországban is, azt azonban bírálói sem tagadják, hogy nélküle nem létezhetne mai formájában a délszláv állam.
Már az ítélethirdetés másnapján tízezrek tüntettek Zágrábban és Horvátország nagyobb városaiban, s a felbőszült tömeg nem ritkán az uniós lobogón töltötte ki dühét. A helyszínről érkező beszámolók szerint olyan hangok is a felszínre kerültek, melyek szerint azonnal félbe kell szakítani Horvátország csatlakozási tárgyalásait az Európai Bizottsággal, sőt a NATO alárendeltségébe tartozó horvát alakulatok visszahívása sem várathat magára.
A politikai elit ilyen messzire nyilván nem menne, az azonban nem kérdéses, hogy a kormányzat a Gotovina ügyben nem fordulhat szembe saját választóinak akaratával, hiszen a horvát tábornok népszerűsége továbbra is töretlen. Nem úgy az Európai Unióé, mely most a horvát társadalom kereszttüzébe került, s szélsőséges esetben az sem zárható ki, hogy ennek negatív végkicsengése lesz az integrációval kapcsolatos népszavazáson.
A Gotovina elleni ítéletből eredő unióellenes hangulat a magyar külpolitikai érdekeket is sértheti, hiszen hazánk évek óta elkötelezett híve déli szomszédunk mielőbbi csatlakozásának. Ráadásul Brüsszel eddig maga is a Nyugat-Balkán integrációjának kulcsát látta Zágrábban, s a horvátokról követendő példaként beszélt Belgrádban, Szarajevóban és Podgoricában egyaránt.
www.kitekinto.hu
|
