|
Az Európai Parlament mindig motorja volt az unió bővítésének, a magyar elnökség is elkötelezett ugyanezen cél iránt - jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök a Nyugat-Balkánt egy unión belüli enklávénak nevezte, mert egy olyan térségről beszélünk, amelyet csak NATO és uniós tagállamok vesznek körül. "Egy olyan térségről beszélünk, amellyel kapcsolatban a befejezetlen munka érzése keríti hatalmába az embert" - jegyezte meg a kormányfő. Emlékeztetett: amikor a közép-európai országokat felvették az unióba, akkor Európa újraegyesítéséről beszéltünk, egy 1945-ben bekövetkezett tragédiát - a kommunizmust és a szovjet megszállást - kellett orvosolni, "akkor a csontok összeforrása" nem volt kérdéses. Egy szétszakított kulturális egységet állítottunk helyre, "összenőtt, ami összetartozik" - tette hozzá. Orbán Viktor szerint most egy nehezebb feladat előtt állunk, mert a közép-európai térségnél sokszínűbb, bonyolultabb, a nyugat számára nehezebben érthető történelemmel és ösztönvilággal rendelkező térség jövőjéről beszélünk.
Fehér folt vagy fekete lyuk nem maradhat Európa testében
A kormányfő feltette a kérdést: valóban akarjuk-e integrálni ezt a térséget az Európai Unióba? A magyar elnökség felfogása szerint ez a kérdés eldőlt, amikor Görögországot, majd Romániát és Bulgáriát felvették az unió tagjai közé - válaszolta meg Orbán Viktor, leszögezve: nyilvánvaló, hogy fehér folt vagy fekete lyuk nem maradhat Európa testében, mert ez óriási biztonsági és stabilitási kockázatot is jelenthet. A miniszterelnök szerint jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy ha ezt a területet nem integráljuk, akkor majd integrálja más. Aki járt már abban a térségben, tudja, hogy jelentkező akad - jegyezte meg. A második nehéz kérdés: alkalmas-e a pillanat a bővítésre? A kormányfő szerint ez egy régi vita: mélyítés vagy bővítés. A bővítés és a mélyítés egymást erősítő folyamatok lehetnek, mint ahogy Közép-Európa esetében is így volt - fűzte hozzá.
Az Európai Uniónak belső megújulásra van szüksége
Felhívta a figyelmet arra, hogy egy kivételes kiterjedésű és mélységű átrendeződés zajlik a világpolitikai és világgazdasági térben, nem vitás, hogy évtizedek óta nem tapasztalt erősségű kihívás éri a nyugati világot, és benne az uniót. Orbán Viktor leszögezte: az Európai Uniónak belső megújulásra van szüksége, a gazdasági kormányzás nem más, mint az integráció elmélyítésének programja, erről szól a hatos jogszabály-csomag. A miniszterelnök szerint még a belső megújulás és a mélyítés is kevés, az Európai Uniónak a versenyképességhez expanzióra is szüksége van.
A kormányfő beszédében kitért a közép-európai bővítés tapasztalataira is. Emlékeztetett arra, hogy a bővítéskor bőven voltak ellenhangok: pénzt kell adni a felzárkóztatásra, új munkavállalók jelennek majd meg a régi tagállamok munkaerőpiacán. A valóságban viszont az történt, hogy az EU gazdasága nem gyengült, hanem gyarapodott, az unió az akkori bővítéssel új növekedési potenciált szerzett, és Közép-Európa ma az EU fontos növekedési motorja. Sőt ha Közép-Európa gazdasági potenciálja nem létezne, akkor a nyugati ipari, termelő és gyárkapacitások elhagynák az uniót, és feltörekvő ázsiai vagy latin-amerikai országokba települnének - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy Közép-Európának jelentős iparikapacitás megtartó ereje van. Orbán Viktor szeretné, ha a tagállamok ezen a szemüvegen keresztül tudnának nézni a balkáni térségre is. A Balkán az unió számára valójában potenciális erőforrás, egy újabb növekedési motor lehetősége az európai gazdaság számára.
Horvátország és Szerbia kényes pont.
Az Európai Unió egy értékközösség, közös szabályok vannak, amiket be kell tartani - szögezte le Orbán Viktor. A kormányfő szerint a mostani, belső uniós gondjaink is részben abból fakadnak, hogy nem mindenki tartotta be a szabályokat, és eltért a közös értékektől elsősorban a prudens gazdaságpolitika értékétől, ezért fontos kérdésnek tartja, hogy Nyugat-Balkán képes lesz-e tagjává válni ennek az értékközösségnek. A Balkánnak is el kell fogadnia, sőt tisztelnie és erősíteni kell az európai értékeket - hívta fel a figyelmet a kormányfő. Mint fogalmazott, nemcsak az uniónak, de a térségnek is nyitottnak kell lennie ebben a kérdésben. Orbán személyes meggyőződése, hogy ez sikerülni fog a balkáni országoknak.
A miniszterelnök Horvátországról szólva elmondta: európai sikertörténet lehetőségét hordozza magában. Horvátország lehet a modell ország, élő bizonyítéka annak, hogy az európai perspektíva kézzelfogható és valóságos. Az uniós soros elnöke kitért azokra a politikai spekulációkra, mely szerint a horvát tárgyalások lezárása és Szerbia jelölésének kezdete egy időre esne. "Ez egy rendkívül veszélyes kombináció az egész unióra nézve is" - figyelmeztetett Orbán Viktor, kiemelve: különböző dolgokat nem szabad összekapcsolni, mert az alá fogja ásni az unió hitelességét. Véleménye szerint ez mindkét ország számára rossz. Magyarázatképpen hozzátette: a tárgyalások lezárása és a tagfelvétel csak és kizárólag az érintett ország teljesítményének függvénye lehet.
Orbán Viktor Montenegró helyzetére is kitért. Mint mondta, tagjelölt országról van szó, ezért európai érdek, hogy minél hamarabb megkezdődhessenek a tárgyalások. Véleménye szerint ez a tétel igaz Szerbiára és Albániára is. Ez utóbbi ország NATO-tag is, ezért a magyar miniszterelnök beszédében szorgalmazta a tárgyalások minél előbbi megkezdését. Hozzátette: a folyamat megkezdésének halasztása tovább rontaná az ország belpolitikai stabilitásának esélyét.
Macedóniát illetően abszurditásnak nevezte, hogy az ország elnevezése körüli vita miatt nem lehet elkezdeni a tárgyalásokat. A volt jugoszláv tagköztársaságot Görögország - amelynek szintén van egy Macedónia nevű tartománya - történelemértelmezési okokból nem hajlandó elfogadni Macedónia néven. A magyar kormányfő azt javasolta, hogy az Európai Unió minél hamarabb lépjen túl ezen a helyzeten. Szerinte nem szerencsés már a tárgyalások megkezdése előtt ilyen politikai feltételt támasztani.
Koszovó helyzetéről szólva Orbán arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tud létrejönni szerződéses kapcsolat, mert nem mindenki ismerte el az ország függetlenségét.
Bosznia-Hercegovina stabilizálása, a problémáinak megoldása csak a szomszédos országok sikeres csatlakozási példáin keresztül oldható meg. Csak Bosznia-Hercegovina sikeres szomszédos példái tarthatják ezt az országot az európai ösvényen - folytatta beszédét a miniszterelnök.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy bátor és kezdeményező politikára van szükség. Azt javaslom, hogy fogjanak össze a bővítést támogató erők, és indítsák meg az Európai Unió újabb bővítésének offenzíváját, amely képes legyőzni a bővítéssel kapcsolatos belső szkeptikus hangulatot - jelentette ki. Orbán Viktor hozzátette: a magyar elnökségre, Magyarországra a bővítés ügyében mindig számíthatnak.
Breuer Péter
|
