|
Orbán Viktor szerint az EU-elnökség egyik legfontosabb teendője az unió közös gazdasági kormányzásának megteremtése, másik fontos cél pedig Magyarország új helyének, pozíciójának kijelölése a válság utáni Európában. Ráadásul elnökségünk ideje éppen egybeesik Magyarország megújításának sorsfordító időszakával, azokkal a hónapokkal, amikor a legnagyobb küzdelmeket vívjuk a magújulás érdekében, és amelyeknek kimenetele hosszú évtizedekre meghatározó lesz az ország élete szempontjából - tette hozzá. Azt akarjuk, hogy Magyarország korábbi, gyönge pozíciói helyett jobbakat, tekintélyesebbeket foglaljon el a régióban, Európában, és ezáltal a világban is - szögezte le a kormányfő. Felhívta a figyelmet arra, tudtuk előre, hogy mindez konfliktusokkal jár, a jobb előnyösebb pozíciókat senki sem szerezheti meg küzdelmek, harcok és viták nélkül. Csak annak az országnak van esélye erre, amelyik nem ijed meg senkitől, nem hunyászkodik meg senki előtt, hanem magabiztosan és elszántan kiáll a saját érdekeiért, igazáért, céljaiért. Képes megvédeni és erősíteni önállóságát, függetlenségét, érvényesíteni álláspontját annak érdekében, hogy saját polgárainak jobb élete, több lehetőséget és nagyobb biztonságot teremtsen. Az elmúlt három hónap legfőbb sikere az, hogy mi, magyarok immár képesek vagyunk erre - fűzte hozzá.
A kormányfő aláhúzta: Magyarország már ki tud állni a nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért, amikor kell, vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg tudja vívni őket, ezért hazánk ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt. Ezért tudunk a soros elnökségünkkel hasznára lenni Európának is - jegyezte meg. Orbán Viktor hangsúlyozta: csak egy öntudatában erősödő, saját céljaiért bátran kiálló ország tud segíteni Európa egészének abban, hogy sikeresen megújuljon. A miniszterelnök felidézte: amikor év elején hazánk átvette a soros elnökséget, pontosan tudtuk, hogy egy olyan időszakban kell ezt a tisztet betöltenünk, amikor Európa rendkívüli nehézségekkel néz szembe. Orbán Viktor szerint a kommunizmus bukása óta olyan nehéz esztendő még nem várt Európára, mint az idei. Magyarország tehát Európa legnehezebb évét fogta ki, ami a magyar történelmet ismerve akár megszokottnak is tekinthető - fűzte hozzá. Az előre látott súlyos problémák mellé minden bizonnyal jönnek még váratlan nehézségek is - utalt a kormányfő az észak-afrikai eseményekre és a japánokat ért természeti katasztrófára.
Mi, magyarok azok közé tartozunk ,akik elsők között ismerték fel a megújulás szükségszerűséget, és azokat a tényezőket, melyek az egész civilizációnkat megrengető válsághoz vezettek. Első közt ismertük fel, hogy a nyugati világ pénzügyi válsága érvénytelenné tette a régi eszközöket és mércéket - jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve: ezért a nemzetközi gazdasági válság utáni Európát és Magyarországot a régi szabályok szerint nem lehet működtetni, miként hazánkban sem lehet a krízist azokkal az eszközökkel kezelni, amelyek magát a válságot okozták. Felidézte: nemrég nálunk az ír-csoda, a portugál és spanyol példa, a Nemzetközi Valutalap kötelező-jellegű útmutatásai jelölték ki az időről-időre visszatérő krízisekből való kiút szinte egyedüli lehetséges módozatait. A sikerminták keresése sohasem vezetett el minket a sikerességhez, sőt ezek a "csodagyógymódok" elvesztették érvényességüket - tette hozzá. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországra is jellemző ciklikus válságok időről-időre erősebben tértek vissza, miközben a minták és ajánlások ugyanazok maradtak. Államtalanítás a privatizáció jegyében, megszorítások, államadósság-növelés, a kötelező magánnyugdíj-pillér kialakítása - sorolta.
Mi, magyarok azonban végre megértettük a probléma igazi természetét: az örökös körbenjárásnak egyetlen ellenszere van, a körből való kilépés - jegyezte meg. Orbán Viktor szerint mindeddig azért nem tudtuk lezárni az átmenet zavaros éveit, mert a régi világ előfeltevéseinek foglyai voltunk. Felismertük, hogy azért kell megújulni, mert a régi politika az egekbe növelte az adósságot, a válság legfőbb kiváltó okát, és ez a politika folytathatatlanná vált. A kormányfő szerint felismertük azt is, ha a körülmények megváltoztak, akkor új eszközök kellenek, még akkor, ha azok szokatlanok, mint például a bankadó és a válságadó. Orbán Viktor aláhúzta: a részátalakítások, a toldozgatások nem vezetnek sehová, az ország alkotmányos újjászervezésére van szükség, és nem elég megváltoztatni a megcsontosodott szerkezeteket, nekünk magunknak is meg kell változnunk, vissza kell adnunk a becsületes munka tiszteletét.
Felismertük és megértettük, hogy az Európa és Magyarország előtt álló problémák nagyon is hasonló természetűek, és a feladat természetrajza is hasonló - hangsúlyozta a kormányfő. Hazánkat és Európát is át kell szervezni - tette hozzá. A két legfontosabb feladat: az államadósság csökkentése és a munkahelyteremtés. A feladat az, hogy megtaláljuk Európa válság utáni új formáját - szögezte le. Már a görög, majd az ír állami csőd intézményesülése, és az éppen rogyadozó más európai nemzetgazdaságok példái megmutatták, hogy inog az egész régi építmény - tette hozzá magyarázatképp a miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondta: a politikának leginkább az emberek életéről kellene szólnia, arról, hogy mitől lesz jó életük. Hogy van-e munkájuk, meg tudnak-e élni belőle, van-e otthonuk, milyen jövője lesz a gyerekeiknek, biztonságban tudhatják magukat, szeretteiket, és tulajdonukat. Ez az igazán fontos kérdés. Tehát a politikának is erről kellene szólnia Magyarországon és Európában egyaránt - hangsúlyozta.
Az európai intézmények vitái olyan témák, amelyek soha nem váltanak ki élénk érdeklődést, mert ezek leginkább a politikusok számára tűnnek fontosnak - mondta, hozzátéve: Magyarországon ma a politika távolról sem tökéletes, de immár közös küzdelmünkről szól.
Az eddig elvégzett munka kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott: Brüsszelben eddig 750 munkacsoportülést folytatott le a magyar elnökség, tizenhat tanácsülés megszervezéséhez és levezényléséhez járult hozzá a magyar adminisztráció, kilenc informális miniszteri találkozó zajlott le, és egyszerre több száz ügy van folyamatban.
Az állampolgárok életét közvetlenül befolyásoló döntések közül Orbán Viktor kiemelte az európai polgári kezdeményezést véglegesen szabályozó rendelet megalkotását. E kezdeményezés segítségével a polgárok együtt alakíthatják közös jövőjüket, Európa erősítése érdekében - mondta. Azaz legalább 1 millió uniós polgár kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság terjesszen elő javaslatokat azokban az ügyekben, amelyekben a szerződések elfogadásához uniós jogi aktusra van szükség - tette hozzá.
A kormányfő szólt arról is, hogy a határokon átívelő egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogi szabályozást is tető alá hozta a magyar elnökség. Orbán Viktor magyarázatképp kifejtette: ez azt jelenti, hogy a tagországokban a betegeknek ellátásuk során ugyanannyi költségtérítés jár, mint abban az országban, ahonnan jöttek.
A magyar elnökség további eredményeként a miniszterelnök kiemelte: a politikai megállapodást az élelmiszerekről szóló tájékoztatásról, az elektronikai és elektromos hulladék újrahasznosításáról szóló egyezményt, a közös agrárpolitika elfogadását, a kohéziós politika és az EU2020 stratégia összekapcsolását és elfogadtatását. Orbán ide sorolta még az energiaügyi döntéseket, melyek kapcsán 2015-ig várhatóan megszűnnek az energiaszigetek az unióban.
A miniszterelnök a legnagyobb teljesítménynek az európai gazdaságirányítást koordináló hat jogszabály elfogadását tartja. A jogszabálycsomagról elmondta: azt mind a 27 miniszterelnök elfogadta. Végül Orbán Viktor hangsúlyozta: az egységes európai szabadalmi rendszert is sikerült megalapozni, amely szintén hosszú évek óta húzódott.
Magyarországon azért csökkentettük minél korábbi mértéket messze meghaladóan az adókat, hogy ezzel beindítsuk a gazdaságot, munkahelyeket teremtsünk, versenyképessé váljunk, és idővel utolérjük azokat az országokat, amelyek az előző nyolc év alatt lehagytak bennünket - folytatta beszédét a miniszterelnök. Leszögezte: ezért nem vesznek részt olyan paktumban, amely adónövelést követel.
www.fidesz.hu
|
