|
Ezzel egy időben más forrásokból ismertté vált, hogy Izrael
már 1949-ben el akarta rabolni Adolf Eichmannt.
Barbie, a "lyoni mészáros", az 1960-as években Bolíviából
segítette a nyugatnémet titkosszolgálat munkáját - írta meg a Der
Spiegel német politikai hetilap. Barbie 1942 és 1944 között állt a
lyoni Gestapo élén, 1951-től Klaus Altmann álnéven élt Bolíviában.
Az NSZK titkosszolgálatának (BND) dokumentumaiban Adler vagy Águila
néven bukkant fel. A szolgálat egy San Franciscó-i bankba utalt
pénzt munkájáért.
A BND végül 1967-ben szakította meg a kapcsolatot "Altmannal",
mert túl veszélyesnek látták a közös munkát. Barbie-t 1983-ban a
bolíviai hatóságok kiadták, Franciaországba szállították. Öt évvel
később életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, Lyonban halt
meg 1991-ben.
A Der Spiegel arról is beszámolt, hogy az izraeli
titkosszolgálat már 1949-ben el akarta rabolni Ausztriából Adolf
Eichmann náci háborús bűnöst.
Történelmi dokumentumok szerint akkoriban az a hír járta, hogy
Eichmann meg akarja látogatni feleségét az ausztriai Bad Ausseeben.
A náci vezető azonban végül nem bukkant fel, így az izraeli kommandó
dolgavégezetlen maradt.
A dokumentumok szerint az ügynököket és az elrabolt Eichmannt a
salzburgi repülőtéren várta volna egy gép, amely Izrael felé repült
volna. Az akció előkészítésébe az osztrák biztonsági szolgálatot is
bevonta Izrael bécsi képviselete.
A zsidók deportálását szervező Eichmann tartózkodási helyéről
szóló információk egy Josef Adolf Urban nevű férfitól származtak.
Urban az osztrák szolgálatok informátora volt, de együttműködött
Simon Wiesenthal nácivadásszal és több titkosszolgálattal is.
A BND állítólag már 1958-ban értesült amerikai ügynököktől
arról, hogy Eichmann Argentínába menekült. Ezt 2006-ban
nyilvánosságra hozott CIA-dokumentumok is alátámasztják. Eichmann
Ricardo Klement néven élt a dél-amerikai országban, ahová családját
is sikerült kimenekíteni. A náci háborús bűnöst 1960-ban rabolta el
az izraeli titkosszolgálat, Jeruzsálemben állították törvényszék
elé, majd kivégezték.
Bagi László - Pesir Albert
Breuer Press International
|
