A cikk szerint a börtönökben kritikán aluli az élelmezés. A rabok asztalára első fogásként többnyire rothadt zöldségekből, poshadt heringből készült levesnek nevezett moslék kerül. A második fogás sem különb. Elszíneződött baromfiból főzött vagy sütött neve nincs valami, kukacos kenyérrel körítve. „Desszertnek” pedig megkapják a gyomorfekélyt, sárgaságot, tüdővészt.
A portál újságírói azt követően kezdtek el foglalkozni a témával, hogy több börtönben halálos járvány ütötte fel a fejét és a jogvédők megkongatták a vészharangot. Az oknyomozás során érdekes, vagy inkább megdöbbentő dolgokra derült fény. Például arra, mennyire menő manapság börtönigazgatónak, illetve az ellátásért felelős gazdasági igazgatónak lenni.
A berdicsevi 70. számú büntetés-végrehajtási kolóniában vacsorához készülődtek az elítéltek. A menü vízben főtt búzadara, sült hal, tea sovány kenyérrel. Néhány nappal később a több száz kilométerrel távolabbi poltavai börtönben ugyanezt tapasztalták. Mintha minden a legnagyobb rendben lenne. A raboktól viszont megtudták a zsurnaliszták, hogy a rend csak nekik szól. Többet azonban, félve a megtorlástól, nem mondhattak. A szabadultak is csak félve mesélik, hogy a minősíthetetlen étkezés miatt lett oda az egészségük. Ez tabutéma, amit nem szerencsés feszegetni. A börtönmaffia keze ugyanis messzire elér.
Egy bizonyos személy is csak a nevét elhallgatva volt hajlandó beszélni arról, milyen disznóságok történnek a rácsok mögött. Öt éven át volt az egyik kolónia gazdasági igazgatója. Szerinte a szabad világban nincs még egy olyan menő állás, mint az övé volt. A megrendelt és leszállított kiváló minőségű élelmiszerek soha nem kerülnek az elítéltek asztalára. Nekik a potyán beszerzett romlott dolgok jutnak: liszt helyett a raktárak padlójáról összesepert szemét, hús gyanánt a már kutyáknak sem kellő büdös csontok. Az állam által juttatott, de pénzzé tett dolgokból származó busás hasznon a börtönmaffia osztozkodik. Mégpedig szigorúan meghatározott arányban. Az írásban nyilatkozó egyszer vétett a szabály ellen. Másnap már be sem kellett mennie a munkahelyére. És még örülhetett, hogy ennyivel megúszta.
Persze vannak, akiknek nem kell osztozni az ételnek nevezett moslékon. Akik a szabad világban megfelelő pénzes családi háttérrel rendelkeznek, s képesek kielégíteni a börtönigazgatók telhetetlenségét, azok akár naponta ehetnek kaviárt és bármit, amit megrendelnek.
Az újságírók felkeresték a témában illetékes hivatalos szerveket is, de mindenütt ugyanazt a választ kapták: az ukrajnai börtönökben kitűnő a rabok élelmezése, az ő rovásukra még senki nem gazdagodott meg.
Bagi László - Pesir Albert
|