|
A magyarok a volt szocialista országok közül harmadikként vehették át az Óvilág legnagyobb intézményének a vezetését (Szlovénia és Csehország után), de a lap szerint „a magyar elnökség némi veszéllyel jár – elsősorban Oroszország, de ugyanígy Magyarország többi szomszédja számára is.”
Nabucco-félelmek:
A Pravda szerint Oroszország számára leginkább az kifogásolható, hogy Magyarország támogatja a Nabucco kőolajvezetés kiépítését, amellyel Európa Moszkva megkerülésével, közvetlenül fog nyersolajat szállítani a Kaszpi-régió országaiból. Az orosz lap kifogásolja, hogy a Déli-áramlat olajvezeték kiépítése nem szerepel Magyarország prioritásai között.
„A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor lépései az energiapolitika terén nagyon sok kérdést vetnek fel” – írta a lap. A Pravda szerint a kormányfő, aki korábban tiltakozott a Déli-áramlat kiépítése ellen, mert az Magyarországot a „Gazprom befolyása alá vonná” 2010 decemberének elején Moszkvában ennek az ellenkezőjét, azt erősítette meg, hogy érdekelt az orosz gázvezetékben. A Pravda szerint ősszel a miniszterelnök azonban mást mondott Bakuban. Ott az Európai Unió nevében arról tett említést, hogy nagyon fontos létrehozni az AGRI gázvezetéket, ahonnan az azeri gáz először a grúz Batumiba menne, ahonnan sűrített állagban juttatnák el Magyarországra, majd tovább, nyugatra – Oroszország megkerülésével, tette hozzá a lap.
„Történelmi spekuláció”
Az orosz lap szerint „talán a legnagyobb veszély, amely Orbán Viktor ideiglenes EU elnökségével járhat – a történelmi spekuláció. Májusi hatalomra kerülése után a parlament szinte azonnal egy botrányos törvényt fogadott el az ő támogatásával. A jogszabály értelmében a kommunizmus bűneinek a tagadása vagy lekicsinylése Magyarországon bűncselekménynek számít” – rója fel Orbánnak Pravda.
„Botrányos törvény”
A lap szerint „egy másik botrányos törvényt is elfogadott a parlament a kormányfő támogatásával. A nemzeti egység napjává választották június 4-ét, amikor az első világháborút követően a vesztes fél és az antant hatalmak aláírták a Trianoni-szerződést.” Ezzel kapcsolatosan a lap szerint olyan aggodalmak merültek fel, hogy a határon túli magyarok között elég erősek a szeparatista érzelmek, amelyeket részben nem más, mint Orbán is erősít.
Regionális feszültség:
A lap szerint első miniszterelnöksége idején (1998-2002) Magyarországon több olyan törvényt is elfogadtak, amelyek feszültséghez vezettek a szomszédos országokkal. A Pravda szerint az egyik ilyen volt az egyszerűsített állampolgárság, amely miatt „Szlovákia és Románia az EU-hoz fordult, amelynek közreműködése révén Magyarország kénytelen volt módosítani a jogszabályon.”
„Nem tett le az ötletéről”
„2004-ben Orbán kezdeményezésére hirdették meg a kettős állampolgárságról szóló népszavazást, amely miatt az Európai Bizottság szankciókkal fenyegette meg Magyarországot, de maga a népakarat sem erősítette azt meg.” De a lap szerint Orbán 2009-ben kárpátaljai útján ismét megerősítette, hogy nem tett le az ötletéről. A lap kitért arra is, hogy erős reakciókat váltott ki a szlovák vezetésben az is, amikor a Szlovákiában élő határon túli magyarokat Orbán „Magyarország nemzetalkotó tényezőjének” nevezte.
„Lehet, hogy végül lenyugszik”
A Pravda szerint a magyar miniszterelnök karrierje azt mutatja, hogy az uniós elnökségi pozíciója során Oroszországgal, a szomszédjaival valamint akár az Európai Unióval való kapcsolatában is sok feszültségre kerülhet sor. Annak a lehetőségét azonban, hogy rácáfol-e Orbán botrányos politikusi hírére – az elkövetkező fél év fogja megmutatni a lap szerint: lehetséges, hogy a felelősségteljes pozíció „le fogja nyugtatni.”
www.atv.hu
|
